Pedagógiai Program

A Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvoda Pedagógiai Programja

2016.

1. Az óvoda adatai

Az intézmény neve: címe:

telefon: fax: e-mail:

Az intézmény alapítója: fenntartója:

címe: telefon: fax:

Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvoda 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 133.

3942979; 2006614 200 6614 geszt@ecom.hu

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat

1024 Budapest, Mechwart liget 1. 346 5400
346 5592

Az óvoda vezetője: Andrásiné Sümegi Szilvia

OM azonosító: 102873

Alapító okirat száma: 304/1997. (VII. 01.) módosítása: 199/2015. (VI.25)

Az óvodai csoportok száma: 6

Gyermekférőhelyek száma: 180
A program készítője: az óvoda nevelőtestülete

Budapest, 2016. május 30.

2.

Helyzetelemzés
2.1. Tárgyi és környezeti feltételek

A Gesztenyéskert Óvoda a Hűvösvölgyi út és a Vadaskerti út sarkán szép természeti környezetben, ősfás, bokros, cserjés és virágos kertben található.

Kapuit a II. kerületi Tanács 1974-ben nyitotta meg két csoporttal, majd mára már a II. kerületi Önkormányzat fenntartásában, hat csoportban mintegy 180 gyermekkel működteti. A Gesztenyéskert nevet a 20. születésnap alkalmából vettük fel, amely egyben kifejezi, hogy nevelésünkben kiemelt szerepe van természeti környezet megszerettetésének.

Az óvoda épülete egyszintes, jó építészeti állagú, megfelelően karbantartott. Épületében hat csoportszoba kapott helyet, négy a földszinten, kettő pedig az emeleten. Belső kialakításuk, a helyiségek elrendezése, nagysága és használati funkciói ideális teret biztosítanak az óvodáskorú gyermekek neveléséhez.

Az épület akadálymentesítésével biztosított a mozgásukban akadályoztatott gyermekek fogadása, nevelése is.

A csoportszobák tágasak, világosak, kielégítően felszereltek. A természetes anyagok használata, az élő természet megjelenítése az épületben és a csoportszobák többségében prioritást élvez.
A folyosókon elhelyezett természeti képek, a védett állatok és növények színes tablói, az akváriumok és zöld növények jelenléte a környezeti nevelés azon elemeihez tartoznak, melyek segítik a kisgyermekek környezetnevelési világlátását, a környezettudatos személyiség fejlődésének kialakítását.

A csoportokhoz tartozó kiszolgáló és mellékhelyiségek tágasak, rendezettek. Külön helyiség biztosított a pedagógiai szakszolgáltatások végzésére.

A közel egy hektáros, tervszerűen, szépen kialakított kertben nyomon követhető a kertészek, az óvónők, dajkák, a karbantartó gondos keze munkája. Biztosított az a lehetőség is, hogy a 3-7 éves korosztály megtalálja a számára legkedvezőbb szabad játékválasztást. Így mind a nagymozgások gyakorlásához szükséges terepet (sportpálya, kerékpár és roller-út), mind a pihenést, a csendesebb, intimitást igénylő játékok terepét (homokozók, hinták, ülőpadok, mini arborétum, sziklakert, kis tó, tűzrakó, meseház, bokorsátrak, „esőház”, babaház, stb). E szép természeti környezet a gyermeki kíváncsiság kielégítésének és tapasztalatszerzési lehetőségeinek kimeríthetetlen tárházát biztosítja.

3.

A nevelőtestület

Az óvodában dolgozó valamennyi óvónő felsőfokú végzettségű, 0-38 éve dolgozik a pedagógus pályán, ketten szakirányú másoddiplomások. Az óvónők a szakmai megújhodás érdekében rendszeresen képzik magukat.

A helyi nevelési program tartalmi megvalósulását segíti és fogja össze a környezetnevelési szakmai munkaközösség (KÖNEM). Az önként vállalt munkát a tagok elkötelezetten és lelkesen végzik.

A szakmai segítők

A gyermekek beszédhibáit, beszédészlelési- és értési zavarait heti két alkalommal és nagy hatékonysággal logopédus javítja, míg az egyéni fejlesztést igénylő, a társaitól lassabb ütemben haladó gyermekekkel – a nevelőtestületből szakképzettséget szerzett – fejlesztő pedagógus foglalkozik. A sajátos nevelési igényű gyermekeket gyógypedagógus, mozgásterapeuta, gyógypedagógiai asszisztens, pedagógiai asszisztens és logopédus segíti.

A nevelést segítők

Az óvodai nevelést segítő munkát hét szakképzett dajka, két pedagógiai asszisztens, egy gyógypedagógiai asszisztens, egy óvodatitkár, és egy karbantartó látja el.

Gyermekkép, óvodakép

Gyermekképünk alapgondolata, hogy a kisgyermek egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai individuum, szociális lény, akinek biztosítani kell a nemzeti, etnikai kisebbséghez való tartozását.

2.2. Személyi feltételek

Az óvoda alkalmazottainak létszáma: 26 fő
Az óvoda teljes körű és törvényes működéséről a vezető gondoskodik.

Munkáját

13 fő óvodapedagógus
1 fő gyógypedagógus
2 fő pedagógiai asszisztens
1 fő gyógypedagógiai asszisztens 7 fő dajka
1 fő óvodatitkár
1 fő karbantartó segíti.

A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, és a spontán, tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.

Hisszük, hogy a gyermeki személyiség maradéktalan kibontakoztatásához a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe döntően meghatározó.
Nagy szüksége van az érzelmi támaszt nyújtó, biztonságot adó, gondoskodó, szerető családi és nevelői légkörre.

Mivel az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, nagy hangsúlyt fektetünk a szülők érzelmi nevelésére is. Ehhez biztosítunk kötött és kötetlen programokat. Fontosnak tartjuk a napi információáramlást a gyermek-és a szülő érzelmi biztonságának érdekében.

Azt szeretnénk, ha gyermekeink egészséges életvitelt, érzelmekre épülő, szociális viselkedési mintát örökítenének tovább.

Arra törekszünk, hogy a gyerekek jussanak el az önismeret, az önmegvalósítás, önérvényesítés lehető legmagasabb szintjére, majd az iskolába kerülve énjüket legyenek képesek teljesítményeiken keresztül érvényesíteni.

Az érzelmi biztonságot nyújtotta alapon jussanak el a kezdeményező- kooperatív, szociális magatartás, viselkedés szintjére, élvezve a szeretetteljes testi-lelki gondozást.

Fentiekre tekintettel pedagógiai hitvallásunk

Az óvodában dolgozó óvodapedagógusok a pedagógiai célok és feladataik eléréséhez nyújtsanak biztonságos érzelmi támaszt.

Valljuk, hogy a „nevelés a pedagógusok politikai hitvallása”, vagyis társadalmi céljaink konkrét ismerete és vállalása nélkül nem lehet megtalálni a nevelés igazi célját, a nevelési tényezők egymást erősítő hatású érvényesülését.

Az óvodával szemben támasztott igény az, hogy a szorosan a családi neveléssel együtt alapozza meg a gyermekek személyiségének harmonikus fejlődését. Meggyőződésünk, hogy a ma óvodájának nagysága abban rejlik, hogy alapvető feladatát mindenkor a nevelés-emberformálás szolgálatába állítja, s e felelősségteljes munka csak derűs, kiegyensúlyozott, meleg elfogadó, a gyermeki jogokat maradéktalanul tiszteletben tartó, a gyermekek érdekeit a legmesszebbmenőkig kielégítő környezetben valósulhat meg.

Az a célunk, hogy az óvoda a legjobb „nevelő műhely” legyen, hiszen ebben a műhelyben a „legnemesebb anyaggal,” az emberrel dolgozunk, ahol a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Milyen is legyen az általunk nevelt kisgyermek?

☺ legyen igazi gyermek, aki egészséges és vidám,
☺ érezze magát biztonságban, elfogadva és megbecsülve, ☺ értse és élje a szépet,
☺ találja meg a harmóniát és a szeretetet a világban.

4. Az óvodai nevelés célja, alapelvei Célja

Az óvodai nevelés célja a három-hét éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése.

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik.

Tevékenységközpontú szemléletével támogatja a gyermek egészséges fejlődését, tehetségének kibontakoztatását, segíti azoknak a képességeknek a folyamatos alakulását, amelyek az iskolai életre való felkészülésben kiemelt fontosságúak.

Célja, hogy a gyermekek esetlegesen meglévő hátrányai csökkenjenek, s egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljenek.

A gyermeki személyiség kibontakoztatása, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, az eltérő ütemben fejlődő, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében is.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek:
– a különleges bánásmódot igénylő – ezen belül
– a sajátos nevelési igényű,
– a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és – a kiemelten tehetséges gyermekek fejlődésének segítése.

Olyan szomatikusan, szociálisan, emocionálisan fejlett gyermekek nevelése, – ideértve a testi fogyatékkal élő és az enyhe értelemi fogyatékos gyermekek

fejlődésének biztosítását – akik alkalmasak lesznek az iskolai élet megkezdésére és sikeresen beilleszkednek környezetükbe.

Környezeti nevelésre épülő személyiségfejlesztő programunkban kapjon kiemelt szerepet az egészségnevelés, a játék, a mozgás, és az anyanyelvi nevelés, az értelmi fejlesztés és nevelés.

Olyan gyermekek nevelése, akik a környezettudatos magatartás gyakorlása során képesek lesznek harmóniában élni a természettel és környezetükkel.

A gyermek környezetnevelési világlátásának alakítása és a környezettudatos személyiség fejlődésének elősegítése.
Óvodai nevelésünk további célja olyan gyerekek nevelése, akik őszinte em- beri érzéseket tapasztalva, maguk is képessé válnak azok átélésére.

Alapelvei
1. Általános

  • ❊  A környezetbarát szemlélet megalapozása.
  • ❊  Az óvónők 3 éves kortól az iskolába lépésig neveljék a gyerekeket.
  • ❊  Érvényesüljön a gyermekek mindenek felett álló érdeke.

2. Konkrét

  • ❊  Az óvodában folyó valamennyi tevékenységnek a gyermekek mindenek felett álló érdekét kell szolgálnia.
  • ❊  A gyermekek megkapjanak minden segítséget tehetségük kibontakoztatá- sához, személyiségük fejlesztéséhez.
  • ❊  A gyermeki szükségletek és szülői igények kielégítésére, minőségi színvonalú szolgáltatás biztosítása.
  • ❊  A gyermeket soha, semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
  • ❊  Esélyegyenlőség biztosítása.

* Valamennyi gyermek ugyanazon alapelvek, feltételek, szakmai

követelmények betartásával sajátítsa el azokat a képességeket, ismereteket, amelyek folyamatos és tudatos óvodapedagógiai irányítással teszik őt éretté az iskolai évek megkezdéséhez

5. Az óvodai nevelés feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

– az egészséges életmód alakítása,

– érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

– anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

5.1. Az egészséges életmód alakítása Cél

 Egészségtudatos magatartás kialakítása, egészséges életmódra nevelés.  A gyermekek testi fejlődésének elősegítése.
 Mozgásfejlesztés.
 A gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése.

 Kiemelt figyelem a mozgás preventív egészségügyi hatásaira. Az óvónő feladatai

  •   Biztosítsa a gyermek testi fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, amelyben a gyermekek testi és lelki szükségletei kielégítést nyernek.
  •   Alakítsa ki az egészséges életmód szokásait, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés figyelembe vételével.
  •   Alapozza meg a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó viselkedést, a környezettudatos magatartás jegyében.
  •   Biztosítsa a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, játszóhelyet a csoportban és a szabadban egyaránt.
  •   A szabad mozgás biztosításával, és változatos mozgásformákkal segítse elő a gyermekek természetes mozgásfejlődését, mozgásigényének kielégítését.
  •   A gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítésével, biztosítsa a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődést.
  •   Gondoskodjon a csoportszoba megfelelő hőmérsékletéről, szellőztetéséről és párologtatásáról.
  •   Biztosítsa a pihenés nyugodt feltételeit.
  •   Ismerje meg a gyermekek otthoni gondozásával kapcsolatos szokásokat.
  •   Kísérje figyelemmel a gyermekek fejlődését, az esetleges veleszületett

    rendellenességek felismerésére, korrekciójára kérje orvos segítségét.

  •   A mozgásszervi elváltozások megelőzése érdekében végeztessen

    rendszeres lábtorna és tartásjavító gyakorlatokat.

  •   Gondoskodjon a sajátos nevelési igényű gyermekeknél a megfelelő

    szakemberek bevonásáról – és segítse a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós, testi-lelki nevelési feladatok ellátását.

 Tájékoztassa a szülőket a gyermek fejlődéséről az egészséges életmódot elősegítő óvodai szokásokról, programokról. A fakultatív programokba vonja be a szülőt is.

 Olyan magatartás mintát közvetítsen, amelyek a gyermek értékrendjébe bevésődnek.

 Nyerje meg a szülőket is e szemléletmód támogatására, követésére. Tartsa szem előtt a szülők igényeit gyermekeik gondozásával

kapcsolatban.
 A szomatikus tünetek kezelésében legyen tapintatos, elfogadó.
 Használja ki a gondozás alkalmával az anyanyelvi, érzelmi nevelés

lehetőségeit.

Tartalom

  • ❖  Az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű információinak átadása az adott témában (kiegészítő program).
  • ❖  Az egészséges életmód választását megkönnyítő, dohányzással kapcsolatos attitűd formálása.

    Gondozás

    Az óvodai nevelés alapvető eszköze. A testi nevelésen kívül hozzájárul a teljes személyiség kialakulásához. A gyermekkel – életkorából adódóan – a gondoskodás terén lehet leghamarabb kapcsolatot teremteni. E feladatellátás közben az óvónő és dajka egyre jobban megismeri a gyermek igényeit, szokásait.

    Napirend

    A rugalmas és egyben következetesen rendszeres napirenddel a gyermekeket az egészséges életmódra és életvitelre szoktatjuk.

    Javasolt évközi napirend:

    7-9 óráig: gyülekezés, szabad játék-folyamatos reggeli 9-10 óráig: kezdeményezés, mozgás
    10-12 óráig: testápolási teendők, gyümölcsfogyasztás,

    levegőzés, mozgás a szabadban
    12-13 óráig: ebéd, testápolás, készülődés a pihenéshez 13-15 óráig: mese, pihenés
    15-18 óráig: testápolás, uzsonna, játék, hazamenetel

    Javasolt nyári napirend:

    7- 9 óráig: gyülekezés, játék a szabadban-folyamatos reggeli
    10

Étkezés

9-12 óráig: szabad játék, testápolási teendők, gyümölcsfogyasztás, levegőzés,

mozgás a szabadban, zuhanyozás
12-13 óráig: ebéd, testápolás, készülődés a pihenésre
13-15 óráig: mese, pihenés,
15- 18 óráig: testápolás, uzsonna, játék a szabadban, hazamenetel

Az óvodába lépéstől kezdődően étkezési szokásokat gyakoroltatunk a gyerekekkel.
Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni tempóját, a már meglévő étkezési szokásait.

Tapintatosan ösztönözzük őket a számukra még ismeretlen ételek kóstolására is gondoskodunk a szervezet számára szükséges napi vitamin, folyadék és tápanyagbevitelről.
A napi háromszori étkezések közötti időben rendszeresen fogyasztanak gyümölcsöt, zöldségfélét.

Étrendjükből az édességeket visszaszorítjuk, helyettük gyümölcssalátát, zöldségféléket fogyasztanak.

Testápolás

Rendszeres gyakorlással, segítségadással, bátorítással ösztönözzük a gyerekeket a saját testük tisztántartására.
Fokozatosan szoktatjuk őket a testápolással kapcsolatos teendőik önálló elvégzésére, pl. bőrkrémek, hidratálók használatára.

Fésűt, zsebkendőt szükség szerint használnak.
Kialakítjuk bennük a tisztaság iránti igényességet, rávezetve őket a testápolás és egészségmegőrzés egymást erősítő hatására.

Öltözködés

A gyermekek önállóságának fejlődéséhez az öltözködéshez szükséges technikákat és praktikus megoldásokat megtanítjuk, a sorrendiséget gyakoroltatjuk.
A szülőket arra kérjük, hogy biztosítsák gyermekeik számára a kényelmes és praktikus cipő- és ruhaviseletet.

A rendezett megjelenés igényét dicsérettel és személyes példaadással alapozzuk meg.
Ösztönözzük, és figyelmeztetjük arra, hogy ruházatuk épségére, tisztaságára, rendezettségére vigyázzanak.

Pihenés

Megteremtjük a nyugodt alvás és pihenés feltételeit.
Az otthoni alvási szokásokat szem előtt tartva, simogatással, mesével, altatódallal segítjük a gyermekek nyugodt pihenését.
Felhívjuk a szülők figyelmét a szükséges és nyugodt éjszakai alvás fontosságára
A nagycsoportban a kevesebb pihenést igénylők csendben tevékenykedhetnek.

Levegőzés, edzés

A szabadban való tartózkodás maximális kihasználásával sokat játszanak, tornáznak, sétálnak, kirándulnak.
Nyáron zuhanyoznak játék után a mosdóban.
Télen szánkóznak az óvoda kertjében, csúszkálnak a jégen.

Rollereznek, kerékpároznak, labdáznak, mászókáznak az évszaknak és időjárásnak megfelelően.
Kirándulásokon és fakultatív téli, tavaszi, őszi, bakancsos túrákon vesznek részt.

Mozgás

A gyermekek egyénileg és csoportosan a szabad mozgás biztosításával élhetik meg a természetes mozgásfejlődést, mozgásigényük kielégítésére az épületben és szabadban egyaránt lehetőséget biztosítunk.
A harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés érdekében biztosítjuk a megfelelő helyet, az időt és az eszközt.

Kiemelt figyelmet fordítunk a mozgás preventív egészségügyi hatásaira, melynek érdekében minden nap tervszerű mozgásanyagot biztosítunk. Naponta rendszeresen végeznek irányított láb- és tartásjavító tornát. Gondoskodunk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél a megfelelő szakemberek bevonásáról, akik a prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátását biztosítják.

Kirándulásokon vesznek részt, ahol a mozgás és levegőzés mellett együttes közös élményt is szereznek.
Sportrendezvényeken vesznek részt, melyeken a testi képességeik, kondícióik állapotát mérhetik össze az azonos korosztályú gyerekekkel.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

Önállóan mosakodnak, törölköznek, kezet mosnak, amikor szükséges.  Helyesen használják az evőeszközöket.

  • Ismerik és teljesen önállóan végzik a higiénés feladatokat (fésülködés, orrfújás, fogmosás)
  • Ruháikat begombolják, összehajtják.
  • Ügyesen kötnek: cipőfűzőt, kötényt, szalagot.
  • Az ágyneműt összehajtják, segítenek ágyazáskor.
  • Vigyáznak környezetük esztétikumára, a rend megőrzésére.
  • Szükség szerint fésülködnek, rendben tartják hajukat.
  • Étkezés után fogat mosnak, rendben tartják tisztálkodó szereiket.
  • Önállóan és szükség szerint helyesen használják a zsebkendőt.
  • Önállóan veszik fel ruhadarabjaikat, gombolnak, cipőt fűznek.
  • Igénylik környezetük és ruházatuk rendezettségét.
  • Ismerik a testüket, és az egészség megőrzése érdekében szükséges
  • tennivalókat.
  • Szándékosan irányítani képesek a mozgásukat, a társra figyelést,

    viselkedésüket, szükségleteik kielégítését.

  • Koruknak megfelelő testi edzettséggel és állóképességgel rendelkeznek.

    5.1.2. Egészségnevelési program

    Az intézményünkben kidolgozott egészségnevelési program szorosan összekapcsolódik az egészséges életmódra nevelés és a preventív mozgásfejlesztésben megfogalmazott célokkal, elvekkel, feladatokkal.

    Cél

    „A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a gyermekek részesüljenek a teljes testi-lelki jóllétet, egészséget, egészségi állapotot hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.”

    • A gyermekek egészségtudatos magatartásának megalapozása
    • Az egészséges életmódra nevelés
    • A gyermekek kiegyensúlyozott mentális, pszichés fejlődésének

      elősegítése

    • A gyermek környezethez történő alkalmazkodásának elősegítése

      Feladat:

    • Törekedni kell az intézményi étkeztetés szintjén az egészséges táplálkozás megvalósulására.
    • A gyermekek születésnapjának megünneplése is az egészségvédelem jegyében történjék, kerüljön előtérbe a gyümölcs-és zöldségsaláták fogyasztása.
  • A gyermekek napi vitaminszükségletének biztosítása a „Gyümölcsnap”- programmal.
  • Az óvónő mindennap biztosítsa a gyermekek számára a mozgás lehetőségét, az átgondolt, szervezett szabad levegőzést, az udvaron tartózkodást, legalább napi 1-1,5 óra időtartamban.
  • Vegye igénybe és használja a különböző mozgásfejlesztő eszközöket.
  • Az óvónő által vezetett tudatos, tervszerű mindennapos testnevelés

    játékos, örömteli testmozgás legyen, mely a napi tevékenység része.

  • Alternatív programként a Dohányzás-megelőzési Programban való részvétellel segítse elő a gyermek káros szenvedélyektől való

    elhatárolódását.

  • Az óvónő tudatos, példamutató magatartásával segítse a gyermeket a

    megfelelő személyi higiéné kialakításában.

  • A gyermekek testi-lelki egészségének megőrzésének érdekében

    biztosítsa a folyamatos kapcsolattartást az óvoda gyermekorvosával, a védőnővel, a fogorvossal, szükség esetén a Nevelési Tanácsadó munkatársaival.

  • A kirándulások, erdei séták szervezésével segítse elő a gyermekek fizikai erőnlétét, erősítse az ember és a természet együtthatását.
  • Napi rendszerességgel végeztessen láb- és tartásjavító mozgásokat, valamint vezessen rendszeres testnevelési foglalkozásokat.
  • A napi tevékenységekbe építse be a rendszeres, preventív láb-és tartásjavító tornát.

    5.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Cél

    A gyermekek érzelmi vezéreltségére alapozva egyéni és sajátos értékeinek, tulajdonságainak kibontakoztatása, és személyiségük alakítása.

    A gyermekeket körülvevő környezethez és személyekhez fűződő pozitív attitűd, érzelmi viszony kialakítása.

    Megalapozni és kialakítani a gyermekek kapcsolatteremtő képességének normatív szabályait, a kívánt viselkedési módokat.

     Az erkölcsi, esztétikai és intellektuális értékek széles körű közvetítése. A közösségi életre való nevelés és társas kapcsolatok alakításával

    kiegyensúlyozott és boldog gyerekek nevelése.
    Az erkölcsi nevelés megalapozásának segítése érdekében- délutáni

    szervezett foglalkozások keretében- az óvoda igény szerint biztosítja a gyermekeknek a hitoktatáshoz való jogot.

Az óvónő feladatai

  •   Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket.
  •   Törekedjen barátságos, derűs kiegyensúlyozott, szeretetteljes családias légkör kialakítására. Fellelhető legyen az érzelmi biztonság, a kölcsönös

    bizalom és az állandó értékrend.

  •   Barátságos, őszinte, elfogadó megnyilvánulásával mutasson mintát a

    gyerekek viselkedéséhez.

  •   Ösztönözze a gyerekek társas kapcsolatainak kialakítását.
  •   Biztosítsa a szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken

    alapuló tevékenységek gyakorlását, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése érdekében (Pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség).

  •   Példamutatással segítse elő az együttélés viselkedési normáit, az ezekhez való alkalmazkodást, a követelmények következetes betartásával.

    Egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását.

  •   Nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.
  •   Fejlessze a gyerekek tűrő-, és elfogadó képességét.
  •   Engedjen teret a gyermek önkifejező törekvéseinek.
  •   Teremtse meg az aktivitás és önállóság feltételeit.
  •   Alakítsa a gyerekek konfliktuskezelési képességeit.
  •   Alapozza meg a gyermek akaratának (ezen belül önállóságának,

    önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) szokás

    és normarendszerét.

  •   Kérje szakember közreműködését a nehezen szocializálható gyermekek

    esetében, működjön együtt a speciális felkészültségű szakemberekkel a

    kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében.

  •   Segítse a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét,

    amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja.

  •   Lehetőség szerint, ismerje meg a családokat, a tagok közötti kötődéseket,

    a gyermek érzelmi életében szerepet betöltő felnőtteket.

  •   Igyekezzen elérni minél több sikerélmény átélését.
  •   Saját jelrendszerrel és szokásokkal, hagyományokkal erősítse az óvoda és

    család közötti jó kapcsolatokat.

  •   Érzelmi ráhatással teremtse meg az ünnepek, ünnepélyek és a családokkal

    közösen szervezett események hangulatát.

  •   Vonja be a családokat az óvodai és csoport-ünnepekre és fakultatív

    programokba.

  •   Vegye figyelembe az egyén fejlesztésének, a szocializáció során a

    gyermekek egyéni fejlődési tempóját, a nevelési hatásokat, a gyerekek 15

aktuális pszichoszomatikus állapotait, a mentális képességeket és a szociális miliőt.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

  •   A gyerekek a közös tevékenységekben aktívan részt vesznek, elfogadják a közös tevékenység diktálta magatartásformákat.
  •   Érdeklődnek egymás iránt, figyelmesen meghallgatják egymást.
  •   Önként, vagy kérésre bekapcsolódnak a tevékenységekbe.
  •   Figyelnek, feladatokat hajtanak végre.
  •   Tisztelettel viselkednek a felnőttel szemben.
  •   Büszkék a közös sikerekre.
  •   Önállóan keresik a segítségnyújtás lehetőségeit.
  •   Képesek az óvónő útmutatásait elfogadni.
  •   Felfogják az alapvető metakommunikációs jelzéseket.
  •   Szívesen vállalnak feladatokat a csoport érdekében.
  •   Elfogadják és tolerálják a másságot.
  •   Képesek vágyaik késleltetésére.
  •   Vállalkoznak önálló véleményalkotásra.
  •   Igazat mondanak.
  •   Örömet jelent számukra mások segítése, tudatosan is igyekeznek örömet

    okozni.

  •   Vágyakozva készülnek az ünnepekre, a közös tevékenységekre.
  •   Átélik az ünnepek, ünnepélyek jelentőségeit.

    5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél

    Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályköz- vetítéssel.

    A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, bővítése.

    Az értelmi képességek – érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – fejlesztése.

     A tanulás befogadásához szükséges készségek fejlesztése. Az óvónő feladatai

     Fordítson figyelmet az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére 16

  •   Fejlessze a beszédkészséget, az anyanyelvi kultúrát.
  •   Figyeljen a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára.
  •   Változatos módszerekkel építsen a gyermek meglévő tapasztalataira,

    élményeire és ismereteire.

  •   Biztosítsa azokat a változatos tevékenységeket, melyeken keresztül a

    gyerekek tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről, kiemelten építve a gyermek kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra.

  •   Rendszerezze és bővítse a gyermek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit.
  •   Fejlessze és gyakoroltassa különböző tevékenységekben és élethelyzetekben az értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás).
  •   Segítse elő a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a kiemelkedő képességűek speciális és sajátos igényű szükségleteinek kielégítését.

    A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

     Képesek a kihívásoknak megfelelni.
     Felismerik az ok-okozati összefüggéseket.
     Kreatívak, találékonyak.
     A képi gondolkodásmódtól eljutnak a fogalmi gondolkodás szintjére.  Rendelkeznek az iskolai élet megkezdéséhez szükséges érettséggel.

    Anyanyelvi nevelés

    Cél

    A gyermekek anyanyelvi kultúrájának fejlesztése. Az óvónő feladatai

  •   Teremtsen a nap folyamán kommunikációs szituációkat.
  •   Figyeljen a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki

    kérdések támogatására és a válaszok igénylésére.

  •   Bátorítsa a gyermekeket a szóbeli megnyilvánulásokra.
  •   Segítse elő a gyermekek folyamatos szókincsbővülését.
  •   Buzdítsa a gyermekeket kérdések feltevésére, megválaszolására.
  •   Tegye lehetővé a folyamatos beszéd gyakorlását.
  •   Beszédviselkedése által adjon mintát.
  •   Fokozatosan érje el, hogy a gyerekek mondanivalójukat összefüggően,

    színesen adják elő.

17

  •   Játsszon anyanyelvi játékokat, biztosítsa a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyerekek nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
  •   Meséljen sok mesét, mellyel többek között megismerteti a gyermekeket a magyar népi nyelvjárással, nyelvfordulatokkal.
  •   Figyeljen a beszédhibás, beszédbeli elmaradással küzdő gyermekekre, kérjen szaksegítséget (logopédus).
  •   Fejlessze a gyermekek metakommunikációs készségét.
  •   Alakítson ki a beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört.
  •   Szervezzen értelmi képességeket fejlesztő játékokat.

    A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

  •   Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek.
  •   Gondolataikat, érzelmeiket érthető formában, életkoruknak megfelelő

    tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni.

  •   Minden szófajt használnak.
  •   Tisztán ejtik a magán és mássalhangzókat.
  •   Végig tudják hallgatni a beszélőt, és megértik mások beszédét.
  •   Tájékozódni tudnak a kommunikációs helyzetekben.
  •   Értik az élőbeszéd és a mese nyelvezetét.
  •   Értik a mese és élőbeszéd humorát.

    5.4. Gyermekvédelmi tevékenység Cél

    Az óvoda szociális funkciójából eredő óvó-védő szerep érvényesítése, a gyermekek jogainak védelme és mindenek felett álló érdekének érvényesülése.

  •   A gyermeki személyiségjegyek kibontakoztatásának elősegítése az életkori és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
  •   A hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása, esélyegyenlőségének biztosítása.
  •   A gyermekek szomatikus, szociális és emocionális fejlesztése.
  •   A sajátos nevelésből adódó feladatok ellátása.
    Olyan pszichikus struktúrák kialakítása, amely alkalmassá teszi a

    gyerekeket az iskolai tanulásra.

18

Feladat

 Feltárni azokat a körülményeket, amelyek a gyermek személyiségfejlődését nehezítik, vagy hátrányosan befolyásolják.

 Biztosítani azokat a szakembereket és módszertani lehetőségeket, amelyek a sajátos nevelésből adódó feladatok elvégzését lehetővé teszik.

Óvodavezető feladata:

  • ❖  Biztosítja az óvodai férőhelyet a hátrányos helyzetű gyermekek számára, elsődlegesen a körzethez tartozó gyermekotthonok óvodáskorú lakóinak, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadását, ellátását.
  • ❖  A gyermekvédelmi törvény és a helyi önkormányzati rendelet betartásával étkezéstérítési kedvezményt biztosít.
  • ❖  A gyermek számára szomatikus és emocionális fejlesztést biztosít.
  • ❖  Az oktatási törvény hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartása és

    betartatása.

  • ❖  A gyermekek érdeke mindenek felett alapelv érvényesülése valamennyi

    gyermekre tekintettel.

    Gyermekvédelmi felelős feladata:

    • ❖  Koordinálja az óvónők által feltérképezett eseteket.
    • ❖  Kapcsolatot tart az óvoda és az illetékes szervek között.
    • ❖  Ismeri és alkalmazza a gyermekvédelmi törvény, az aktuális rendeletek és utasítások ide vonatkozó előírásait.

❖ Rendszeresen tájékoztatja a kollégákat a változásokról és információkról.

Óvónők feladata:

  • ❖  Szükség esetén cselekszik az óvodavezető jóváhagyásával.
  • ❖  A családlátogatások alkalmával szerezzenek a szociokulturális családi

    háttérről információt.

  • ❖  Bizalmasan és tapintatosan kezeljék a megszerzett információkat.
  • ❖  Kiemelten kezeljék a hátrányos helyzetű gyermekek nevelődését, segítsék

    szocializálódásukat.

  • ❖  Egyéni bánásmód alkalmazásával, megértő, támaszt, szeretetet adó

    magatartással enyhítse a hátrányokat.

  • ❖  Az információk etikus és tapintatos kezelésével valamennyi pedagógus

    tegyen eleget a pedagógiai és titoktartási kötelezettség előírásainak.

    A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

19

 A gyermeki személyiségjegyek optimálisan fejlődnek.
 A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségei megnövekednek.  Azonos esélyekkel kezdheti az iskolai tanulmányait.
 Hasonló fejlődést érnek el, mint többi társaik.
 A szomatikus és emocionális különbségek kiegyenlítődnek.
 Viselkedéskultúrájuk megnövekszik.
 Biztonságosan illeszkednek be környezetükbe.

6. A gyermeki tevékenységek tartalma és az óvodapedagógus feladata

6.1. A külső világ tevékeny megismerése Cél

Olyan gyermekek nevelése, akik a környezettudatos magatartás gyakorlása és elsajátítása során képesek lesznek harmóniában élni a környezetükkel és a természettel.

 A környezettudatos magatartásformálás alapozása, alakítása.
A megismerési folyamat közben szerzett matematikai tapasztalatok,

mennyiségi, alaki, tér-, és síkbeli eligazodásának megalapozása.
 Természetvédelmi ismeretek megalapozása.
 A szülőföld szeretetére és védelmére, a hagyományok, a családi és tárgyi

kultúra értékeinek megőrzésére nevelés.

Az óvónő feladatai

  •   Keltse fel a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését, megismerési vágyát.
  •   Segítse elő, hogy a gyermekek felfedezzék az épített és természeti, valamint a társadalmi környezetet, rácsodálkozhassanak az őket körülvevő

    világ szépségeire és változásaira.

  •   Tegye lehetővé a környezet tevékeny megismerését, ehhez biztosítson

    eszközöket.

  •   Adjon lehetőséget az érzékszervekkel történő tapasztalásra, az élmények

    több szempontú felidézésére.

  •   Segítse a gyermekek tevékenysége folyamán a térbeni tájékozódás, alak-,

    és formalátás képességének kialakulását, a mennyiségi ismeretek

    elsajátítását.

  •   Törekedjen a környezet esztétikus alakítására.

20

  •   Tegye lehetővé a gondolkodási képességek alakulását olyan helyzetek teremtésével, amelyben különböző szempontokat fedezhet fel, alternatívák között választhat a gyermek.
  •   A spontán szerzett környezeti tapasztalatokat bővítse, rendszerezze.
  •   Fejlessze az értelmi képességeket, és a kreativitást.
  •   Motiválja a gyermekeket a matematikai összefüggések meglátásában, a

    problémák felismerésében, a megoldás, az igazság megtalálásában.

  •   Erősítse a természeti, társadalmi környezet védelmét, megőrzését.
  •   Ismertesse meg a családokkal az óvodai környezetnevelési programot,

    tegye vonzóvá és vonja be a családokat.

  •   Tegye emlékezetessé a jeles, a sajátos valamint a természet ünnepeit.
  •   Vetesse észre a felnőttek környezetalakító tevékenységeit, és cselekvően

    vonja be a gyerekeket.

  •   Alakítson ki és gondozzon a csoportban természetsarkot.
  •   Szervezzen sok tapasztalatszerző kirándulást.
  •   Vegye igénybe a Magyar Madártani Egyesület, a Vadaspark, az Állat és

    Növénykert, a múzeumok, a közművelődési intézmények óvodának nyújtott szervezett szolgáltatásait, ahol élményszerű, felfedező, játékos programokon, cselekvően találkozhatnak a természettel, ismerkedhetnek a természetvédelem fontosságával.

  •   Szervezzen erdei óvodát, családi bakancsos túraprogramokat.
  •   Tegye lehetővé a körzetükben lévő növény és állatvilág megismerését.
  •   Gyakoroltasson olyan cselekvésformákat, amelyek segítségével

    elsajátítják az élő és élettelen természeti jelenségek megfigyelési módját (rovarok szelídítése, növények illata, állatok mozgása, neszek, szél, eső…).

  •   Ismertessen meg a gyerekekkel népszokásokat, tegye lehetővé népi kismesterségek gyakorlását (agyagozás, bőrözés, szövés…)

21

Szülőkkel egyeztetett és elfogadott programok

3-4 évesek

4-5 évesek

6–8 évesek

Szülőkkel közös

Ünnepek hagyományok

Nyílt napok

Születésnapok ünneplése

Nemzeti ünnepek

Mikulás Karácsony Húsvét

Farsang

Anyák napja, évzáró

Természetbúvár ovi

Múzeum, színház Állatkert

Természet ünnepei Gyermeknap

Bakancsos túrák Erdei óvoda

Egészségnapok

Gesztenye ünnep

Kerti napok, Sportnapok
Napi zöldség és gyümölcsfogyasztás

Gyümölcsszüret, befőzés, aszalás

* Költség- viselés

Önerős

Önerős Önköltséges

Önerős

Önerős Önerős Önerős

Önerős

Önerős Önköltséges Kedvezményes – önköltséges

Önerős Önköltséges

Önerős Önerős Önerős

Kedvezményes – önköltséges

Önerős

Önerős

Önerős Külső támogatók

Önköltséges Önerős

* A költségviselésben az óvoda által megszerzett egyéb támogatások (pályázatok és más támogatók, egyedi fenntartói támogatás) az adott program költségeit csökkentik

22

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

 Ismeretekkel rendelkeznek: lakóhelyükről, az óvoda környezetéről, családjukról.

 Felismerik az évszakok között különbözőséget.
 Felismerik a jelenségek, tárgyak közötti összefüggéseket.
 Térben tájékozódnak az óvodán kívül szűkebb és tágabb környezetükben.  Biztonságosan mozognak az óvoda területén, ismerik az ott dolgozókat.
 Biztonsággal használják a természet alakításához, védelméhez szükséges

eszközöket.
 Ismeretekkel és gyakorlatokkal rendelkeznek a saját növénykertben

végzett munkákról.
 Terepgyakorlatok, erdei óvoda, túrázások folyamán ismeretekkel

rendelkeznek az adott hely növény-állatvilágával, a védett természeti

értékekről, a népszokásokról, és népi mesterségekről.
 Alkalmazkodnak a körzetükben megkívánt viselkedési normákhoz.
 Tisztelik, óvják a meglévő természeti és társadalmi környezetüket.
 Környezetükben ismerik a mennyiségi, formai, alaki, nagysági és térbeli

viszonyokat.
 Nyitottak, kreatívak minden probléma helyzetre.  Elgondolásaikat szavakban is kifejezik.

6.2. Játék Cél

A gyermek által olyan önként vállalt és örömmel végzett sajátos tevékenység elősegítése, mely hozzájárul személyiségük és mozgásuk fejlődéséhez.

 Erősödjenek a gyermekek szociális, közösségi tulajdonságai. Az óvónő feladatai

  • ❖  Teremtse meg a szabadjáték feltételeit a csoportban és a szabadban is.
  • ❖  Tegye lehetővé az állandó és az ideiglenes játszóhelyek kialakítását.
  • ❖  Biztosítson elegendő időt a játékra.
  • ❖  Tegye lehetővé a minél hasznosabb és tartalmas egybefüggő játékidőt.
  • ❖  Biztosítson olyan játékeszközöket, amelyek segítik az elmélyült játék

    kialakulását, motiválóak és fejlesztő hatásúak.

  • ❖  Vegye figyelembe az életkori sajátosságokból adódó igényeket.

* Gondoskodjon félkész és szimbolikus eszközökről, kellékek gazdag választékáról, kreatív felhasználási lehetőségéről.

23

 Tudatos jelenlétével biztosítsa az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását, szükség- és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával spontán alakítsa a játékot.

  • ❖  Tartsa tiszteletben a gyermeki játék önállóságát, kreativitását.
  • ❖  Biztosítson élmény-, és tapasztalatszerző, feszültségoldó játéklehetőséget
  • ❖  Gondoskodjon a derűs, nyugodt légkörű játékról.
  • ❖  Törekedjen arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságban érezhessék

    magukat.

  • ❖  Tanítsa meg a természet kincseivel úgy játszani a gyerekeket, hogy azt

    felfedeztetve a környezet megóvására, tiszteletére neveljen.

  • ❖  Alakítson ki olyan környezettudatos attitűdöket, melyek a természet és az

    ember harmonikus kapcsolatát állítják a nevelés középpontjába.

  • ❖  A szabad játék során teremtsen olyan lehetőségeket, melyek során a

    gyerekek különféle képességei fejlődnek.

  • ❖  Adjon lehetőséget arra, hogy élményeiket, tapasztalataikat újra élhessék,

    megjeleníthessék.

  • ❖  Segítse elő a dönteni tudást, és az alkalmazkodó képesség kialakulását.
  • ❖  Gondoskodjon arról, hogy játék közben megtanulhassák indulataik

    fékezését.

  • ❖  Juttassa sikerhez a gyereket.
  • ❖  Neveljen a kudarctűrésre.
  • ❖  Alakítson pozitív magatartásformákat (kitartás, türelem, akaraterő).
  • ❖  Tegye lehetővé az önmegvalósítást.
  • ❖  Legyen az óvónő támogató, ösztönző magatartásával modellnyújtó játszótárs.

    A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

     Részt vesznek a játék tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában.

     Képesek egymáshoz alkalmazkodni, vállalják a számukra kedvezőtlen szerepeket.

     Megértik és elfogadják társaik elgondolásait.
     Tudnak önállóan játékot vezetni.
     Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz, szabálytudattal rendelkeznek.
     Tudnak egészséges versenyszellemben játszani.
     Képesek kiegészítő,- a játékhoz szükséges – eszközöket elkészíteni, vagy

    mással helyettesíteni, a játék céljának megfelelően a csoportot átrendezni.  Kezdeményeznek bábelőadást, másokat szórakoztatnak.

24

6.3. Verselés, mesélés

Cél

A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókákkal, dúdolókkal, versekkel a gyermek érzelmi biztonságához, érzéki-érzelmi élmények nyújtásához, anyanyelvi neveléséhez való hozzájárulás

A mese tárja fel a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat

 A gyermekek érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének segítése, a pozitív személyiségjegyek megalapozása.

A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására.

A gyermekek nyelvi kifejezőkészségének elősegítése, a saját vers és mesealkotás támogatása, a beszédkedv megalapozása.

Az óvónő feladatai

  • ❖  Teremtsen érzelmi biztonságot nyújtó légkört.
  • ❖  Biztosítson állandó nyugodt helyet a meséléshez.
  • ❖  Igényesen válassza ki a gyermekek számára a meséket, verseket.
  • ❖  Kapjon helyet a népi a klasszikus és a kortárs irodalmi mű is.
  • ❖  Tartsa szem előtt az életkori sajátosságokat.
  • ❖  Kezdeményezzen többször naponta a gyerekek jelzéseinek megfelelően

    mesélést, verselést.

  • ❖  Törekedjen az óvónő az érzékszervi – érzelmi élmények biztosítására.
  • ❖  Fejlessze a gyermekek nyelvi képességeit az irodalom eszközeivel.
  • ❖  Törekedjen a könyvek megszerettetésére, megbecsülésére.
  • ❖  Alkalmazzon olyan kellékeket, eszközöket, melyek elősegítik a meséhez

    való kötődés kialakulását, erősödését.

  • ❖  Szervezzen az óvónő báb-, és dramatikus előadásokat.
  • ❖  Biztosítsa az anyanyelv ápolását.
  • ❖  Nyújtson művészi értékű irodalmi élményt.
  • ❖  Szoktassuk a gyermekeket a figyelmes mesehallgatásra.
  • ❖  Ügyeljen a verselés, mesélés során a szavak gondos kiejtésére,

    hanghordozására, mimikájára.

  • ❖  Tegye lehetővé az óvónő, hogy a gyermekek megfigyelő képessége és

    emlékezete fejlődjön.

  • ❖  Segítse elő a fantázia szabad szárnyalását.
  • ❖  Irodalmi élmények átélésével biztosítsa a gyermeki személyiség erkölcsi

    fejlődését, a természet megismerését és megszerettetését.

25

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

  •   Emlékezetből felidéznek verseket, mondókákat.
  •   Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak.
  •   Várják, igénylik a mesehallgatást.
  •   Folytatásos mesék szálait össze tudják fűzni, emlékeznek 10-12 mese

    cselekményére és szereplőire.

  •   Azonosulni tudnak a mese szereplőivel, a jó és a rossz fogalmával
  •   Önállóan elmondanak 10-12 verset.
  •   Ismert mesei motívumokat dramatizálnak, ábrázolnak.
  •   A képek alapján megtalálják kedvenc meséiket, szívesen mondanak

    önmaguk is mesét.

  •   Érdeklődnek az olvasás és a betűk iránt.
  •   Fantáziájuk szabad szárnyalásával kitalálnak történeket, improvizálnak.
  •   Igénylik az olvasott irodalmat és megbecsülik a könyveket.

    6.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél

     A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése.
     A zenei ízlés és az esztétikai fogékonyság formálása.
    Az éneklés, a zenélés és az ehhez tartozó mozgásos tevékenységek

    megszerettetése.

    Az óvónő feladata

  •   Tartsa szem előtt a zene személyiségformáló szerepét.
  •   Erősítse a közös éneklés örömét, közösségformáló szerepét.
  •   A fokozatosság elvének érvényesítésével a zenei anyag és mozgás

    kiválasztásánál legyen figyelemmel az életkori sajátosságokra.

  •   Vegye figyelembe, hogy a zenei képességek, a hallás, az éneklési készség,

    a ritmusérzék együtt fejlődik énekléskor.

  •   Szerettesse meg a gyermekekkel az éneklést, a gyermekdalokat.
  •   Szoktassa a gyerekeket a tiszta éneklésre.
    Törekedjen a népi hagyományok ápolására, népi gyermekdalok,

    gyermektáncok, körjátékok és válogatott kortárs művészeti alkotások

    megismertetésére.

  •   Ismertesse meg az óvodai hangszereket és azok használatát.
  •   Alapozza meg a zenei anyanyelvet.
  •   Juttassa élményhez a gyerekeket az éneklés és zenehallgatás folyamán, s

    az anyag kiválasztásánál vegye figyelembe a gyermek nemzetiségi hovatartozását is.

26

 Váljon az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé a felnőtt minta spontán utánzásával.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

 A gyermekek szívesen énekelnek és zenélnek társaikkal.
 Képesek zenei utasítások végrehajtására.
Ismernek egyszerű táncmozgásokat, irányítással képesek tér- és

formaalakzatokat végezni.
 Ismerik az egyenletes lüktetést, a ritmust, melyeket egyszerű óvodai

ritmushangszerekkel és tapssal képes megszólaltatni.
 Megkülönböztetik és reprodukálják a halk- hangos, a magas-mély, gyors-

lassú fogalom párokat a dallamban és ritmusban egyaránt.
 Szívesen és figyelmesen, átéléssel hallgatnak zenét, illetve igénylik az

óvónő hangszeres játékát.
 Saját örömére dallamokat, ritmusokat talál ki, melyet szívesen bemutat

társainak.
 Önállóan képesek felidézni és elmondani 5-8 mondókát, 8-10 éneket, és

10-12 körjátékot.
 Felismerik és megnevezik a környezetükben előforduló zörejhangokat.
 Mozgás improvizációt produkálnak zenére.
 Fogékonnyá válnak a zenei és népi, a nemzeti és kisebbségi kultúra

hagyományai iránt.

6.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Cél

  •   Egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít az ábrázoló tevékenységekhez
  •   A gyermekek személyiségformálásának és ízlésének elősegítése, a kreatív önkifejezési lehetőségek gazdagítása.
  •   Az esztétikai élményt befogadó és reprodukáló gyermekek nevelése.
  •   A vizuális észlelés, emlékezet és képzelet megalapozása.

    Az óvónő feladatai

    • ❖  Teremtse meg a vizuális nevelés feltételeit.
    • ❖  Keltse fel a gyermekben az ábrázolási tevékenység vágyát, biztosítsa

      élményeit, fantáziájuk és megfigyeléseik kép is térbeli megjelenítésének sokféle lehetőségét.

27

  • ❖  Biztosítsa az eszközöket a gyerek számára, és tanítsa meg őket az anyagok és eszközök célszerű kezelésére, a kézi munkára, a változatos technikák alkalmazására.
  • ❖  A technikák megismertetésénél törekedjen a fokozatosságra, ezekről szerezzen minél mélyebb ismereteket.
  • ❖  Juttassa el a gyermekeket az alkotás öröméhez.
  • ❖  Vegye figyelembe a gyerekek eltérő manuális készségeit.
  • ❖  Segítse a kezdeményező, kreatív magatartás érvényre jutását.
  • ❖  Törekedjék esztétikus környezet kialakítására.
  • ❖  Ösztönözze a szülőket az otthoni ábrázolási, mintázási lehetőségek

    biztosítására, a gyermek alkotásainak megbecsülésére.

  • ❖  Tervezze meg a fejlődés folyamatát jelző irányító feladatokat.
  • ❖  Vegye figyelembe, hogy a gyermekek az általuk létrehozott dolgokhoz

    erősebben kötődnek, ezért gyűjtse össze és kezelje azokat értékként.

    A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

     Biztos ceruzafogással, ecsetkezeléssel és olló használattal rendelkeznek.
     A gyermekek ismerik az általuk használt anyagok nevét, tulajdonságait és

    a velük végezhető manuális tevékenység változatos lehetőségeit.
     Kialakul a finommotorika.
     A gyermekek észlelése differenciálódik.
     Változatos technikai jártasságot szereznek, önállóan alkalmazzák a

    megismert technikákat.
     Képkialakításaikban jelezni tudják az elemi térviszonyokat.
     Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb

    megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat.
     Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, és az egyszerű

    mozgásjelenetek.
     Figyelmüket képesek összpontosítani, csoportos alkotások létrehozására.  A természetes anyagokat változatos módon tudják felhasználni.

    6.6. Mozgás Cél

     Az egészséges életvitel megalapozásához szükséges mozgáskultúra iránti  érdeklődés felkeltése és fejlesztése.
     Testi képességek fejlesztése, prevenció.
     Rendszeres egészségfejlesztő testmozgás- a gyermekek egyéni fejlettségi

    szintjéhez igazodó mozgásos játékokkal a pszichomotoros készségek és képességek kialakítása.

28

  •   A természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgás- készségek, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlesztése.
  •   A spontán szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek kiegészítése az irányított mozgásos tevékenységekkel.

    Az óvónő feladatai

  • ❖  Az óvónő mérje fel és rögzítse a gyerekek mozgásfejlettségét, testséma fejlettségét, térbeli tájékozódását, a térbeli mozgás finommotorikus koordinációjának fejlettségét.
  • ❖  Szükség szerint készítsen egyéni fejlesztési tervet.
  • ❖  Biztosítsa a gyermekek számára az állandó és a spontán mozgás

    lehetőségét a csoportszobában is (füles labda, csúszda, egyensúlyozó,

    hinta, lépegető kavics).

  • ❖  Biztosítsa a természetes mozgások gyakorlását, ügyességük kipróbálását a

    különböző mászóka rendszerekben, a szabadban, valamint a torna és

    játékeszközök használatát.

  • ❖  Ösztönözzön fára-, és rúdmászásra, ugrálásra, kerékpározásra,

    rollerezésre, labdázásra.

  • ❖  Kezdeményezzen az udvaron és kirándulások alkalmával mozgásos

    ügyességi és verseny játékokat.

  • ❖  Segítse elő változatos mozgásformákkal, a szabad mozgás biztosításával a

    gyerekek mozgásfejlődését.

  • ❖  Fejlessze az erőnléti és testi képességeket napi rendszeres légző

    gyakorlatokkal, testedzéssel, víz és napfürdővel.

  • ❖  Napi rendszerességgel végeztessen láb- és tartásjavító mozgásokat,

    valamint vezessen rendszeres testnevelési foglalkozásokat.

  • ❖  A mindennapos testmozgással a rendszerességre, a mozgásigény

    felkeltésére szoktatni a gyerekeket.

  • ❖  A mozgásanyag összeállításával vegye figyelembe az életkori és egyéni

    sajátosságokból adódó különbségeket.

  • ❖  Sportrendezvények szervezése, melyeken a gyerekek összemérhetik

    ügyességüket azonos korú társaikkal.

    A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

     Az óvodáskor végére a gyermekek saját mozgásának szabályozására rengeteg mozdulat kivitelezésére képesek.

     Alapmozgásaik összerendezettek, gyorsaságra képesek.
     Képesek ütemtartással járni, futni, vezényszavakat követni.
     A testgyakorlatokat a képességeiknek megfelelően hajtják végre.  Ismerik az irányokat, és a térben is helyesen alkalmazzák.
     Képesek apró, finom mozgásokat igénylő feladatok elvégzésére.

29

 A gyerekek megismerik saját fizikai teljesítőképességüket, és annak alapján ítélik meg magukat és másokat.

 Képesek elsajátítani a nagymozgásos tornaelemeket, táncmozdulatokat.  Megnő egyensúlyozó képességük.
 Ismerik a labdajátékok változatos formáit.
 A versenyjátékoknál a szabályokat betartják és társaikkal is betartatják.

6.7. Munka jellegű tevékenységek Cél

  •   Kialakítani a munkavégzés és a munkaszervezés képességének alapjait.
  •   Természetes módon alakítani szociális magatartásukat, társas

    kapcsolataikat.

    Az óvónő feladatai

  • ❖  Tudatosítsa a gyermekben a munkavégzés fontosságát.
  • ❖  Segítse a munkához szükséges készségek kialakítását.
  • ❖  Biztosítsa az önálló munkavégzés lehetőségeit.
  • ❖  Tanítsa meg a munkatevékenységhez szükséges részfeladatok elvégzését.
  • ❖  Ismertesse meg a gyermekekkel az adott munka eszközeit, azok praktikus

    használatát, a legcélszerűbb fogásokat, azok sorrendjét.

  • ❖  Adjon lehetőséget arra, hogy megtapasztalják a másért végzett munka örömét.
  • ❖  Teremtse meg a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához szükséges légkört.
  • ❖  Erősítse a munkára késztető indítékokat.
  • ❖  Ösztönözze a gyerekeket önállóságra a munkavégzés területén.
  • ❖  Biztosítsa a munka állandóságát és folyamatosságát.
  • ❖  Alakítsa a kötelességteljesítés képességét.
  • ❖  Dicsérettel, biztatással ösztönözzön a munkatevékenységek elvégzésére.
  • ❖  Értékelje a végzett munka minőségét.
  • ❖  Tegye lehetővé, hogy a gyerekek önmaguk is értékeljék saját, és mások

    munkáját.

    A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

     Belső igényből fakadóan ügyelnek személyes tárgyaikra, a környezet rendjére és tisztaságára.

     Pontosan végzik az önmagukkal kapcsolatos tevékenységeket tisztálkodási feladatok, gombolás, cipőfűzés, cipőkötés.

     Pontosan végzik a naposi teendőket.

30

  •   Örömet jelent a másikért, a közösségért végzett munka.
  •   Szívesen segítenek a teremrendezésben, rendrakásban és ágyazásban.
  •   Eleget tesznek az alkalomszerű megbízatásoknak.
  •   Aktívan közreműködnek az akvárium tisztításában, a növények

    gondozásában, és a kerti munkában.

  •   Pontosan teljesítik a kisebb megbízatásokat.
  •   Önként és szívesen vállalnak a közösségben egyéni feladatokat.
  •   Képesek átélni a közösen végzett munka örömét.
  •   Kialakul bennük az önértékelés képessége és ezzel együtt a csoport

    értékelése is.

  •   Közvetlenül is megtapasztalják az elvégzett munka hasznosságát.
  •   Ismerik a munkaeszközök használatát
  •   Rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges képességekkel, készségekkel,

    tulajdonságokkal (kitartás, felelősség céltudatosság).

    6.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Cél

  •   A gyermekek kognitív képességeinek fejlesztése.
  •   A spontán tanulástól eljussanak a szándékos tanulás szintjére.

    Az óvónő feladatai

  •   Biztosítson lehetőséget olyan tevékenységek, szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kísérletezés és a kutatás örömeit.
  •   Ismertesse meg a gyermekeket alapvető fogalmak jelentésével.
  •   Építsen a gyermek kíváncsiságára, cselekvő aktivitására és biztosítson közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalást, felfedezést

    Vegye figyelembe egyéni fejlettségüket, és differenciáltan adjon feladatokat.

  •   Építsen a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére.
  •   Törekedjen a tanulás játékos jellegének megtartására.
  •   Játékos feladatokkal fokozza a gyermekek érdeklődését, kitartását,

    pontosságát.

  •   Tegye lehetővé, hogy a tanulási folyamat során a gyerekek maguk találják

    meg a megoldási lehetőségeket.

  •   Erősítse a gyermekekben az önállóság iránti vágyat, mint motiváló

    tényezőt.

  •   Játékos feladatokkal segítse elő az emlékezet, a figyelem és a képzelet

    fejlődését.

31

 Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 Megjelenik a szándékos bevésés felidézés.
 Megnő a megőrzés időtartama.
 Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem.
 Fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik

a figyelem megosztása.
 A tanuláshoz szükséges képességeik folyamatosan fejlődnek.
 Eljutnak a fogalmi gondolkodás szintjére
 A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás

megkezdéséhez
 A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális

szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak

el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai

tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben

7.
7.1. Személyi feltételek

Az óvodai nevelés feltételrendszere

A Pedagógiai Program megvalósítását valamennyi csoportban felsőfokú végzettségű óvónők és szakképzett dajkák biztosítják.

Az óvodai környezetnevelési munkaközösség tagjai magas szintű környezetpedagógiai és természetvédelmi szakismeretekkel rendelkeznek.

A nevelőtestület megállapodott abban, hogy tervezőmunkánkat és azok eredményeit az alábbi dokumentumokban rögzítjük:

1. A tanulási-és részképességi zavarral küszködő gyermekek fejlesztését fejlesztőpedagógusi végzettségű kolléganő végzi.

2. A sajátos nevelési igényű gyermekeket specifikum-orientált szakemberek fejlesztik.

Szokás és szabályrendszer

Tartalma:

32

– napirend
– hetirend
– eszközök helye és használata – érintkezés szokásai
– együttélés szabályai

Eseményterv

Tartalma:
– ünnepek, ünnepélyek, rendezvények, kirándulások
– erdei óvoda szervezése
– sportprogramok
– óvoda és család közös tevékenységei
– a pedagógiai feltételek biztosítására irányuló feladatok

Tematikus terv

Tartalma:
– témák megnevezése, feldolgozása, rendezése
– feladat, élmény, tapasztalat, gyermekek tevékenysége – módszerek, eszközök
-reflexió

Egyéni adattároló

Tartalma

  • –  pedagógiai adatok
  • –  pszichológiai adatok
  • –  fejlődésmérők
  • –  egyéb eszközök, bejegyzések

    7.2. Tárgyi feltételek

    A mellékletben megjelölt kötelező taneszközök beszerzése, valamint a hiányosságok pótlása éves lebontásban ütemezetten történik.
    Terveink között szerepel preventív gyógytorna program beindítása, s a hozzá szükséges speciális eszközök beszerzése.

33

8. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése 8.1 Különleges bánásmódot igénylő gyermekek:

a.) sajátos nevelési igényű
b.) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő c.) kiemelten tehetséges gyermekek fejlődésének segítése

8.1. a.) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
„sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek , tanuló, aki a

szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;”

A nevelés célja:

Olyan gyerekek nevelése, akik őszinte emberi érzéseket tapasztalva, maguk is képessé válnak azok átélésére, s a harmonikus személyiségfejlesztés eredményeként valamennyien életkoruknak és képességeiknek legmagasabb fejlettségi szintjét érjék el.

 A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai, vagy más környezetbe való sikeres beilleszkedése.

8.1. b.) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő az a gyermek,

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de

aki a

nem minősül sajátos nevelési igényűnek”.

34

A nevelés célja:

Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás és az óvodai nevelés keretében

valósítható meg.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek iskolai, vagy más környezetbe való sikeres beilleszkedése.

8.1. c.) Kiemelten tehetséges gyermekek fejlődésének segítése

„kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség”

A nevelés célja:

  

8.2. Óvodai integráció

Óvodánkban vállaljuk annak az óvodáskorú gyermeknek a nevelését, aki:

  •   Mozgásszervi fogyatékos integráltan nevelhető,
  •   Integráltan nevelhető enyhe értelmi fogyatékos,
  •   Egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási, figyelem-vagy

    magartásszabályozási zavarral) küzdő sajátos nevelési igényű gyermek

    8.3. Az integrálás lehetőségének további feltételei:

    Általános feltétel

    a. testifogyatékosgyermekesetében: o integrálhatóságmegléte
    o helyváltoztatásképessége
    o bevonhatóság,mobilitás

Korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás az életkori sajátosságnak

megfelelően.

A tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, a második

kerületi speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása.

Tanácsadás, támogatás a szülőknek.

35

o biztossegédeszközkezelés
o egészségügyiszükségleteitszabályozniképes

b. enyhe értelmi fogyatékos gyermek esetében: o integrálhatóság

o társaik között nevelhetőek, önmagukra és társaikra nem jelentenek veszélyt,

o Közös tevékenységekbe részben vagy teljesen bevonhatóak o Szükségleteiketjelzikafelnőttekvagytársaikfelé
o Elemiszintenképesekellátnimagukat
o Kommunikáció,-éskontaktusképesek

Sérülés-specifikus feltétel

a. testi fogyatékos gyermek esetében:

biztonsággal használják az esetleges segédeszközt, képesek önállóan hely-és helyzetváltoztatásra, elemi és egészségügyi szükségleteit önállóan végzi

b. enyhe értelmi fogyatékos gyermek esetében:

nem meghatározható fejlődési zavar, mentálisan retardált F 70,
csak öt éves kor után

8.4. Az integráció általános óvodai elvei:

  •   A Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján óvodai nevelésben részt vehetnek (integrálhatóak).
  •   Az integrálást valamennyi óvodapedagógus támogatja.
  •   A csoportjukban sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő kollégákat az

    alkalmazotti közösség támogató munkájával segíti.
    Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, valamennyi

    körülményt figyelembe véve.

 Három hónapos próbaidővel történik a felvétel. A sajátos nevelési igényű

gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban lévő többi gyermek, felnőtt számára az eleve magas csoportlétszámokat illetően.

Csoportba való beosztás előtt az óvónők személyesen találkoznak a kisgyermekkel és szülőkkel.

A testi fogyatékos gyermekek (amennyiben segédeszköz használatra kényszerülnek) számára két csoportszobával a földszinti bal szárnyú

36

akadálymentesített épületrész biztosított, enyhébb fogyatékosság

fennállása esetén valamennyi csoportban elhelyezhetőek .
A nem meghatározható fejlődési zavarral küszködő vagy mentálisan retardált gyermekek esetében a súlyossági fok, a csoportban dolgozók

érzékenysége, az aktuális csoportlétszám meghatározó elv lehet.
A gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos

óvodáskorúakkal történő együttnevelés.
A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést és kommunikáció

fejlődéséhez biztosítani kell az élményeket, tapasztalatokat és mintákat

amelyeket a kortárscsoportban megél.
A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az

eredményeket értékelő környezet segíti.

8.5. A Szakértői Bizottság szakvéleményének tartalmaznia kell:

  •   Személyi adatokat
  •   A vizsgálat megállapításait: a sajátos nevelési igény tényét, annak okait
  •   Az integrált nevelés lehetőségét
  •   Nevelési javaslatokat, fejlesztési területeket
  •   Az intézmény név szerinti kijelölését
  •   Kötelező kontroll vizsgálat időpontját
  •   Szakértői vélemény nyilvántartási számát, szülői nyilatkozatot

    8.6. Az óvodai csoportok szervezésének elvei:

  •   a gyermekek számára a lehető legkedvezőbb csoportot kell kijelölni
  •   igazodni kell a gyermekek fejlettségéhez, a sérülés-specifikum figyelembe

    vételével a legkedvezőbb lehetőséget biztosítani
    a 8.2. pontban megnevezett (sajátos nevelési igényű) gyermekek

    létszámát az Alapító Okiratban megjelölt gyermeklétszámhoz kell

    igazítani, s annak két százalékos felvételi lehetőségét biztosítani.

 a csoportok kialakításakor azok létszámához viszonyítottan egy-egy eltérő

sérülésű gyermek elhelyezését szorgalmazzuk

37

8. 7. Az eredményes integrálás személyi feltétele

1. Óvónők:

Feladatai:
 a sajátos nevelési igényű gyermek szeretetteljes fogadása, tisztelete
 a legkedvezőbb körülmények megteremtése
 a társakkal való megismertetés és természetes elfogadtatása
 a különbözőségből eredő nehézségek áthidalása, segítségadás
 a testi – lelki kondícióik fejlődésének elősegítése
 a gyermek igényeinek teljes körű kiteljesedésének biztosítása
 az óvodai életbe való teljes körű bevonás
 kommunikációs hátrányok enyhítése
 az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
 a gyermek sajátos értékeinek kiemelése, támogatása
megalapozni és kialakítani a gyermek kapcsolattartó képességének

normatív szabályait, az elvárható viselkedési módokat
juttassa sikerhez a gyermeket, alakítson pozitív magatartásformákat

(kitartás, akaraterő, türelem..)
a környezethez és a személyekhez fűződő pozitív érzelmi viszony

kialakítása
a közösségi életre való nevelés, a társas kapcsolatok alakításával

kiegyensúlyozott és boldog gyermek nevelése
a családdal és a fejlődést segítő szakemberekkel történő hatékony

együttműködés és kapcsolattartás

2. Dajkák, gyógypedagógiai,- és pedagógiai asszisztens

Feladatai:
A gyermek gondozásával és higiénés önellátásával kapcsolatos teendők

ellátása, a gyermeki személyiség tiszteletének betartása

  •   Az egészséges, tiszta, esztétikus óvodai környezet biztosítása
  •   A nevelési tevékenység elősegítése
  •   A bizalom és jó kapcsolat kialakítása
  •   Segítségadás

    3. Az alkalmazotti közösség

    Feladata:
    Legjobb tudása szerint, a tőle elvárható módon munkájával és pozitív

    hozzáállásával segítse a sajátos nevelési igényű gyerekeket és családjukat, valamint az óvodai közösségbe való beilleszkedésüket

38

4. Az integrációs folyamatban közreműködő partnerek

4.1. Szakértő és Rehabilitációs bizottság

Feladata:
 A gyermek szakértői vizsgálatának és kontrollvizsgálatának elvégzése  Szakvélemény kiadása és megküldése az óvodának
 Esetleges tanácsadás, információ

4.2. Szülő:

Feladata:
Napi kapcsolattartás az óvónőkkel, tájékoztatja őket a gyermek

állapotáról, állapotváltozásairól
 Rendszeres kapcsolat a gyógytornásszal, terapeutával

4.3. Gyógytornász, konduktor

Az integrációs feladatoknak eleget tevő gyógytornász vagy konduktor szakmai munkájára elengedhetetlen szükség van a testi fogyatékos gyermekek ellátásában. Az ő munkája adja a vázát a sérült gyermekek fejlesztésének.

Feladata:
 Elvégzi a gyermek rendszeres mozgásfejlesztését.
Elkészíti a fejlesztési ütemtervet és foglalkozik a gyermekekkel.

Mindezeket dokumentálja.
Közvetlen kapcsolatot tart a csoportos óvónőkkel, a szülőkkel,

tájékoztatja őket a gyermek fejlődéséről, valamint a közösségben,

csoportban és az udvaron végezhető mozgáselemekről.

  •   Alkalmanként tájékoztatja a vezetőt a gyermek állapotáról.
  •   Jegyzéket készít a szükséges fejlesztő eszközökről.

4.4.

Gyógypedagógus

Feladata:
A nem meghatározható fejlődési zavarban szenvedő vagy mentálisan

retardált gyermekek fejlesztése, a szakértői bizottság szakvéleményében

megfogalmazott fejlesztési területeken.
 Egyéni fejlesztési tervet készít.
Kapcsolatot tart a gyermek óvónőivel, tájékoztatja őket a gyermek

fejlődéséről.

39

 Útmutatót ad a csoportban végezhető foglalkozásokhoz.  Kialakítja a szülői kapcsolattartás formáit.
 Tájékoztatja a vezetőt a gyermek fejlődéséről.
 Jegyzéket készít a szükséges fejlesztő eszközökről.

4.5. Intézményfenntartó

Feladata:

  •   A sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásának intézményi kijelölése
  •   Hozzájárul a gyermekek ellátásához szükséges speciális szakemberek

    és a fejlesztés tárgyi eszközeinek biztosításához

  •   Ellenőrzi, beszámoltatja az óvodát az ott folyó szakmai munkáról

4.6.

Óvoda

Feladata:

a. Pedagógiai feltételek biztosítása

  •   Az óvodapedagógusok, a gyógypedagógiai asszisztens és a pedagógiai asszisztens segítőkészségével és fogadókészségével biztosítják a sajátos nevelési igény maximális kielégítését
  •   Szakmai képzés és önképzés
    Sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák megválasztása és

    alkalmazása
    Rugalmas szervezeti keret kialakítása az egyéni foglalkoztatás

    megvalósulásához
     A kompenzációs lehetőségek körének bővítése
    Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek egyes

    területeken kiemelkedő teljesítményre is képes
    Az óvodai közösség és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos

    nevelési igényű gyermekek befogadására, együttműködés a gyermek családjával

    b. Tárgyi és személyi feltételek biztosítása

8.8. Az integrálás környezeti és tárgyi feltételei

8.8.1. Környezeti és tárgyi feltételek:

Az óvodai épület akadály-mentesítésével, valamint a földszinti két csoportszoba közvetlen udvari megközelíthetőségének biztosításával, lehetővé vált a mozgásukban akadályozott kisgyermek biztonságos fogadása.

40

Az óvodaudvarra elektromos kapunyitó, gépkocsi-beálló és rámpa segíti a bejutást, s azon közlekedve a mozgáskorlátozott mellékhelyiség előterén keresztül lehet a csoportszobákba eljutni.

A gyermek számára az óvodakertbe való közvetlen kijutást a csoportszobák udvari falán megnyitott szélesebb ajtónyitás teszik lehetővé.
A gyermek számára öltözőrész is biztosított, valamint a jól megközelíthető mozgáskorlátozott egészségügyi helyiség is.

Amennyiben szükséges, további kapaszkodókat és korlátot kell létesíteni az épületben és udvaron egyaránt (tornaszoba, udvarra vezető lépcső).

8.8.2. Tárgyi szükségletek

a. a testi fogyatékos gyermekek mozgásfejlesztéséhez szükséges tárgyi eszközök részben a már meglévő tornaszerek használatával biztosítottak , másrészt pedig a sérülésspecifikumnak megfelelő egyéb mozgásfejlesztő eszközökkel kívánjuk kiegészíteni a gyógytornász ajánlása alapján.

A komfortérzet és a teljes körű ellátottság biztosítására az általuk használatos bútorok kiegészítésre, bővítésre szorulnak az étkezés és alvás tekintetében.
.
b. a testi fogyatékos gyermekek számára rendelkezésre áll a már meglévő és a többi gyermek által is használt eszközkészlet, a további fejlesztő eszközszükségletet a gyógypedagógus ajánlása alapján biztosítjuk.

8.9. Egyéni fejlesztési terv

a. Amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a diagnózis BNO kóddal szerepel, a fejlesztési tervet gyógypedagógus készíti el a jogszabályban előírt formanyomtatvány alkalmazásával.

b. Amennyiben a BNO besorolás nem szerepel a diagnózisban, óvodapedagógus (fejlesztő pedagógus) készít egyéni fejlesztési tervet. Tartalma:

o Gyermekneve,születésiideje
o Óvodaifelvételideje
o Szakértői bizottság megnevezése, a szakvélemény dátuma,

felülvizsgálat ideje
o Diagnózis,vizsgálatieredmények o Fejlesztendőterületek
o Fejlesztésiütemtervhavibontásban o Elérteredmények

41

8.10. Óvodában végezhető egyéni fejlettséget mérő vizsgálatok, eszközök

1. Diagnosztikai fejlettségmérő vizsgálat (DIFER)

A mérést a II. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ végzi évente két alkalommal. A szeptemberi mérés célja, hogy diagnózist állítson fel a gyermekek alapkészségeiről, azok fejlődéséről, s útmutatót adjon a pedagógusoknak arról, melyek azok a hiányosságok, fejlesztésre váró területek, amelyeket pótolni kell a sikeres iskolai élet megkezdéséhez.

A tanév végi mérés célja az, hogy kimutassa a tanév során a gyermekek alapkészségeinek fejlődését, a feltárt problémás esetekben a fejlesztés eredményességét vizsgálja, esetleg további fejlesztés szükségességét szorgalmazza.

Eszközei: DIFER fejlettségmérő nyomtatványok

2. Logopédiai szűrővizsgálat

A Pedagógiai Szakszolgálat intézményi logopédusa végzi a tanévkezdéskor az adott évben tankötelessé váló gyermekek beszédértésére, beszédészlelésére és beszéd fejlettségére vonatkozóan.
Eszközei: Szól-e? Szűrőeljárás nyomtatványai

3. Kiegészítő szűrővizsgálat

A szűrést a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusai és az intézményi pszichológus végzi tanévkezdéskor az adott évben tankötelessé váló gyermekek körében, mely a gyermekek mozgására, kognitív képességeire, grafomotoros fejlettségére, valamint pszichológiai és szociális érettségére irányulnak.

Célja: a prevenció, az iskolai tanulási nehézségek megelőzése.

8.11. A személyiségfejlesztés várható eredménye óvodáskor végére

☺ Általános állapotjavulás eredményeként megnő a teljesítőképesség, ezáltal az önbizalom is megnő.

  •   Önállóságuk megnövekszik, örülnek a sikernek.
  •   Szándékosan irányítani képesek mozgásukat, a hely és helyváltoztatás

    automatizálttá válik.
    A közös tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak, elfogadják az

    elvárható magatartásformákat.

  •   A gyermeki személyiségjegyek optimálisan fejlődnek.
  •   Azonos esélyekkel kezdhetik iskolai tanulmányaikat, mint hasonló társaik

42

  •   Ismereteik bővülnek, praktikus gyakorlatokra tesznek szert, melyeket más környezetben is alkalmaznak.
  •   Elgondolásaikat szavakkal is kifejezik.
  •   Képesek egymáshoz alkalmazkodni.
  •   Képesek elsajátítani mozgásos elemeket, ismerik az irányokat.
  •   A testgyakorlatokat képességeiknek megfelelően hajtják végre.
  •   Megismerik saját fizikai teljesítőképességüket.
  •   Teljesítenek kisebb megbízatásokat.
  •   Biztosan mozognak a szűkebb és tágabb környezetükben.
  •   Önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tisztálkodási és öltözködési

    feladatokat, önállóan étkeznek

  •   Megjelenhet a tanulás alapját képező szándékos figyelem, növekedhet

    tartalma

  •   Megjelenhet a szándékos bevésés, felidézés.
  •   Felfogják az alapvető metakommunikációs jelzéseket.
    Mentális és pszichés kondíciók erősödnek (izomtónus növekedés,

    aktivitás, bátorság

  •   Kognitív képességeik fejlődnek
  •   Kommunikációs-, és kifejezőkészségük erősödik

8.12. Eszközigényafejlesztésérdekében

Speciális eszközök 11/1994.(VI:8.) MKM r. 7.sz. melléklete alapján a. Helyiségekbútorzataésegyébberendezésitárgyai

sorszám

megnevezés

megjegyzés

1.

Óvodai fektető

Kemény ágybetét, decubitus matrac, egyéni szükséglet szerint

2.

gyermekszék

Állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével

3.

gyermekasztal

Állítható magasságú, dönthető lapú, peremes egyszemélyes

b. Nevelőmunkát segítő eszközök

sorszám

megnevezés

megjegyzés

1.

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések: mozgást, kognitív képességeket fejlesztő eszközök (vályús labda, párhuzamos korlát, Therra Band szalag, Fusio-boll labda…)

a fejlesztést végző szakember útmutatása alapján

43

Eszközökkel szembeni követelmény:

A gyermekek részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodnia kell a gyermekek testméreteihez.

9. Az óvodai élet szervezésének további elemei 9.1. Szervezeti és időkeretek

A gyermekek választható tevékenységi kereteit három csoportba sorolhatjuk:

Spontán tevékenységi keret (tanulás)

A gyermek a napi élet és játéktevékenysége folyamán megtanulja az egészséges életmód és életvitel szokásait, a helyes szociális magatartási viselkedést, és a kapcsolatteremtés lehetőségeit. Ennek a munkának fő szereplője az óvónő, akinek elfogadó, segítő és támogató jelenléte meghatározó és modell értékű a gyermek számára.

Az óvodai tanulás célja elsősorban az attitűdök erősítése, fejlődésének elősegítése és a képességek fejlesztése. Az óvónő feladata a tanulást elősegítő környezet megteremtésén keresztül a gyermekek meglévő tapasztalatain, ismeretein, élményein alapuló képességfejlesztés. Ennek során egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a személyiség kibontakozását.

Kötetlen, szabadon választott foglalkozás

Felhasználjuk a gyermek fejlődését elősegítő tevékenységeket, és érdeklődésük alapján ezekben önként vesznek részt.
A kötetlen foglalkozások időkerete változó, mivel a gyermek érdeklődése és aktivitása határozza meg a foglalkozások időtartamát.

Kötelező foglalkozás

Az óvónő által szervezett játékos tevékenység, amely csoportbontásban és egyéni munkában valósulhat meg.

44

Helye: Időpontja: Korosztály: Finanszírozás:

az óvoda és más külső helyszínek havonta egy alkalommal 40-45 perc 4-5 évesek és 6-7 évesek kedvezményes önköltséges

Közművelődési intézmények szolgáltatásai

Helyszín:

Korosztály: Időpontja: Finanszírozás:

Intenzív úszásoktatás

Helyszín: Korosztály: Időpontja: Finanszírozás:

Nemzeti Táncszínház, Bábszínház, Fővárosi Állat- és Növénykert, múzeumok
4-7 évesek
havonta 1-2 alkalommal

ingyenes, óvodai, esetenként önköltséges

Változó
5-7 évesek
minden tanév végén 10 (nap) x 45 perc önköltséges

Tanulási időkeretek

Korcsoport

Külső világ tevékeny megismerése

Játék

Mesélés- verselés

Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Mozgás

3-4

évesek

5-10’

180’

5-10’

10-15’

10-20’

15-25’

4-5

évesek

10-15’

180’

10-15’

15-20’

20-30’

15-25’

5-6-7

évesek

15-20’

150’

15-20’

25-30’

30-35’

25-35’

Mivel a gyermekek személyiségformálódása az alapvető tevékenységében, a játékban formálódik, ezért számára e tevékenységre biztosítjuk a legtöbb időt.

Egyéb szervezett foglalkozások, tevékenységek

Természetbúvár ovi programja

45

9.2. Szolgáltatások

9.2.1. Nevelési időben szervezett ingyenes szolgáltatás

Logopédia: heti két alkalommal 2×30 perces időben

Cél

❊ A gyermeket a beszédhibáiból eredő hátrányok csökkentésével alkalmassá tenni az iskolai feladatokra.

Logopédus feladata

  • ❖  Végezze el a diszlexia és diszgráfia szűréseket.
  • ❖  Adjon útmutatót a szülőknek az otthoni gyakorláshoz
  • ❖  Tájékoztassa őket a gyermek fejlettségi állapotáról
  • ❖  Tegyen javaslatot a gyermek számára legmegfelelőbb iskola

    választásához

  • ❖  A speciális igényű gyermekeket irányítsa a nekik megfelelő

    szakszolgálati ellátáshoz.

  • ❖  Szükség esetén kezdeményezzen más irányú vizsgálatot.
  • ❖  Tájékoztassa az óvónőt a gyermek fejlődéséről.

    Fejlesztőpedagógia: heti egy alkalommal 45 perces időben

    Cél

    ❊ A tanulási részképesség zavarok kiküszöbölésével alkalmassá tenni a gyermeket az iskolai tanulásra.

    Fejlesztőpedagógus feladata

  • ❖  A tanulási részképesség – gyengeségek felismerése és terápiája.
  • ❖  Igazodjon a részképesség zavaros gyermekek egyéni fejlesztési

    igényeihez.

  • ❖  Adjon a szülőknek tanácsot az otthoni foglalkozáshoz.
  • ❖  Készítsen egyéni fejlesztési tervet.
  • ❖  Tájékoztassa az óvónőt a gyermek aktuális állapotáról.

    Hitoktatás: heti 1 alkalommal 45 perces időben Cél

    * A gyermekek a hitoktató által, életkori sajátosságaiknak megfelelően jussanak a hit megismeréséhez szükséges ismeretekhez.

46

A hitoktató feladata:

  •   Feladata a gyermeki érdeklődés, rácsodálkozás, felismerés elindítása
  •   Az óvodai hittan foglalkozások tartalmi és formai felépítése illeszkedjen a 3-6 éves korú gyermek alapvető tevékenységformáihoz
  •   A hitoktatói nevelőmunka fogja át az óvodás gyermek személyiségének egészét, terjedjen ki az érzelmi, értelmi, szociális, testi szférákra is

    9.2.2. Költségtérítéses szolgáltatások

    Idegen nyelv oktatás: heti két alkalommal 2×30 perc Cél

❊ A gyermekek motiválása a későbbi nyelvtanulásra

Nyelvoktató feladata

  • ❖  Nyújtson kellemes élményt az idegen nyelvvel kapcsolatban
  • ❖  Minta értékű tiszta beszédével legyen modell
  • ❖  Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat
  • ❖  Használjon változatos, játékos eszközöket a foglalkozások

    során

  • ❖  Az énekek, mondókák, játékok, versek kapcsolódjanak

    mozgásos játékokhoz

  • ❖  Használjon szemléltető eszközöket, és vegye figyelembe az

    érzékszervek funkcióit

  • ❖  Nagy hangsúlyt fektessen az utánzásra
  • ❖  Győződjön meg a visszacsatolásról

    Ovi-foci: heti két alkalommal 2×45 perc Cél

❊ Tehetséggondozás, mozgásfejlesztés

Focioktató feladata

A gyermekeket az egészséges életmódra, a mozgás megszerettetésére nevelje

 Tevékenysége az óvodai testnevelés mozgásanyagára épüljön
 Az óvodás korú gyermek életkori sajátosságainak, mozgásfejlettségének figyelembevételével szervezze foglalkozásait  Használjon játékos, változatos eszközöket, mellyel élményhez

juttatja a gyermekeket

47

Néptánc: heti egy alkalommal 1×30 perc Cél

❊ Tehetséggondozás, zenei képességfejlesztés.

Néptáncoktató feladata

 Keltse fel és mélyítse el a gyermekekben magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést.

 Játékosan készítse elő a magyar néptánc alapmotívumait, ismertesse meg a gyermekekkel a magyar népi tánc alaplépéseit.

A néptáncon keresztül ismertesse meg a gyermekeket a hagyományainkkal.

Igazodjon az óvodás gyermek életkori sajátosságaihoz mind a mozgás, mind pedig a dalanyag kiválasztásával.

 Esztétikus, szép mozgásával legyen példaértékű, követhető modell a gyermekek számára.

 Foglalkozása legyen élményszerű, nyújtson örömöt a gyermekeknek.

Sakk-ovi: heti egy alkalommal Cél

❊ Tehetséggondozás, kognitív képességfejlesztés.

A sakk-oktató feladata

 Ismertesse és szerettesse meg a sakk-játékot.
 Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat.
 Juttassa el a gyerekeket a logikus gondolkodás alkalmazására.  Neveljen a kitartásra.
 Juttassa el a sikerélmény átélésére a gyerekeket.

9.3. Az óvoda kapcsolatrendszere

Család

A gyermek nevelésének fő színtere. Óvodai nevelőmunkánk a családi nevelésre épül. Olyan pozitív konnotációk kötődnek a családhoz, melyek a család pótolhatatlanságát mutatják. Ezért az óvoda a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapfeltétele a családdal való szoros együttműködés, hiszen a család tapasztalatai, információi nélkülözhetetlenek a kisgyermek nevelésében.

48

Ezért tartjuk fontosnak kiemelni alábbi feladatainkat:

  • ❖  Az óvoda és család összhangjára való törekvést.
  • ❖  A családok segítését, nevelési eljárásaik következetes

    megtartásában.

  • ❖  Igyekszünk megismerni a családok pszichés kondícióit,

    konfliktuskezelési technikáit.

  • ❖  Törekszünk arra, hogy a jól megalapozott óvodai eljárásokat a

    család átvegye és folytassa. Milyen együttműködéssel tesszük ezt?

    A szülők és óvónők együttműködésének formái

  • ❊  fogadóóra
  • ❊  családlátogatás
  • ❊  szülői értekezlet
  • ❊  nyílt napok
  • ❊  napi beszélgetések
  • ❊  közös programok
  • ❊  ünnepek alkalmával

    Segítő, előremutató formák szervezése, kimunkálása

  • ❊  szülők megbeszélései
  • ❊  közös sportprogramok
  • ❊  közös munkadélutánok
  • ❊  kerti napok
  • ❊  bakancsos túraprogramok
  • ❊  családi kirándulások
  • ❊  társadalmi munkák
  • ❊  részvétel gyermeknap megszervezésében

    Hatékony munkamegosztás az óvónők és szülők között a gyermek nevelésében

  • ❊  szülői kérések
  • ❊  szülők műsoros ajándéka
  • ❊  szülők játékkal kedveskednek a csoportnak
  • ❊  szolidaritás, képviselet

49

Szülők nevelési kultúrájának segítése

  • ❊  előadások
  • ❊  szakemberek biztosítása
  • ❊  tájékoztató cikkek, faliújság, egyéb írásos dokumentumok
  • ❊  példamutatás

    Szülők megnyerése az óvodai nevelés ügyének

  • ❊  közös programok
  • ❊  véleményük figyelembevétele
  • ❊  döntési lehetőségek felkínálása

    Iskola

    A kisgyermekek érdekében fontos az eredményes együttműködés. Közös értekezletek és hospitálások alkalmával tapasztalatgyűjtés és betekintés kapcsán segítheti valamennyiünk munkáját, és megkönnyítheti a gyermek számára az „átmeneti” problémákat.

    A kapcsolattartás formái

  • ❊  tanítók részvétele szülői értekezleten.
  • ❊  leendő elsős tanítók óvodai játékszervezése, a gyermek

    köszöntése levélben.

  • ❊  Iskola-nyitogató című tájékoztató megjelentetése.
  • ❊  a gyermek beilleszkedésének nyomon követése.
  • ❊  iskolalátogatás a nagycsoportos korú gyermekekkel.

    Fenntartó

    Rendszeres és elfogadó kapcsolatra törekvés az óvoda jó színvonalú működtetése érdekében.

    Más intézmények

    Pedagógiai Szakszolgálat

    Szükség esetén pszichológus, logopédus, gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus segítségét kérjük a gyermek ellátása érdekében.
    A szolgálat által végzett mérésekhez szülői beleegyezést kérünk.
    A két intézmény közötti kapcsolattartó személy: az óvodai fejlesztő pedagógus

50

Közművelődési intézmények

A Művelődési Központok és színházak gyermekműsorainak rendszeresen látogatói a gyerekek.
Kapcsolattartó: nagycsoportos óvónők
Az intézmények programjairól faliújságokon és szórólapokon tájékoztatjuk a szülőket.

Civil szervezetek

A fakultatív óvodai rendezvények és szakmai programok megvalósulásának erkölcsi és szakmai támogatói: Magyar Madártani Egyesület, Magyar Természetjárók Szövetsége, Zöld óvodák hálózata…

51

Érvényességi rendelkezés

A helyi nevelési program érvényessége: visszavonásig

A helyi nevelési program módosítása:
– a köznevelési törvényben bekövetkező változás

– a nevelőtestület javaslata
– a szülői igények változása – a fenntartói faladat változás

Előkészítő – döntési résztvevők: – a nevelőtestület

– a szülők közösségének képviselői

Egyéb feltétel: – a nevelőtestület kétharmadának többségi szavazata – a szülők kétharmadának egyetértési szavazata

A módosítás előterjesztésének formái:

– írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjéhez
– írásbeli előterjesztés a nevelőtestületi értekezleten

A program nyilvánosságának biztosítása:
– az önkormányzat honlapján elérhető, valamint

– a teljes program a nevelői szobában és a földszinti előtérben megtalálható

52

11. Legitimációs záradék

A Pedagógiai Programot a Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvoda nevelőtestülete elfogadta:

………………………………………… a nevelőtestület nevében

dátum:

A szülők közössége nevében egyetértését nyilvánította:

………………………………………… a szülői közösség tagja

dátum:

Jóváhagyta:

………………………………………… intézményvezető

dátum:

53

10. Irodalomjegyzék, jogi szabályozás

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet

  1. 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról
  2. 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

    Intézményi Alapító Okirat 199/2015.(VI.25.)

    Dr. Pereszlényi Éva, Porkolábné B. Katalin: Játék-Mozgás- Kommunikáció
    Lehoczky János: Környezetvédelmi nevelés

    Dr. Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr: Mesélő természet
    Érdi-Krausz Zsuzsa: Mindenki gyógytestnevelése
    Dr. Radó Dezső: Környezetvédelem (háttér-információ pedagógusoknak) Preventív gyógytornaprogram óvodásoknak – HIETE jegyzete 1997
    Dr. Havas Péter: A környezet és egészségnevelés integrációjáról

    A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet

1.

2.

3.

6.

7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

54

Határozati Jegyzőkönyv Készült: Budapest, 2016. június 10.

A Gesztenyéskert Óvoda nevelőtestülete a Pedagógiai Program elfogadásakor az alábbi határozatot hozta:

Az óvoda nevelőtestülete ellenszavazat nélkül, 100%-ban elfogadta és megszavazta a Gesztenyéskert Óvoda módosított Pedagógiai Programját.

A határozatot aláírásukkal is megerősítik:

sszám

Név

Aláírás

Dátum

1.

Andrásiné Sümegi Szilvia

2.

Balla Mária

3.

Balog Gabriella

4.

Dzsida Lilla Bernadett

5.

Feidigáné Haluska Cecília

6.

Karakó Tünde

7.

Nagy Nóra Dalma

8.

Nagy Piroska

9.

Schmidt Hedvig Erika

10.

Szintay Szilvia

11.

Takátsné Bárdos Barbara

12.

Tóth Dóra

13.

Virovecz Mária

14.

Vörös Árpádné

55

Házirend

Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvoda

Házirend 2014.

Módosítva: 2016. szeptember 23. Hatályba lép: 2016. október 01.

Készítette: Andrásiné Sümegi Szilvia óvodavezető

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 2. oldal ======================================================================================================

Kedves Szülő!
Szeretettel köszöntjük a Gesztenyéskert Óvodában!

Kérjük Önöket, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, a gyermekek, valamint az intézmény zavartalan működése érdekében legyenek partnereink a benne foglaltak érvényesülésében.
Nevelőtestületünk köszöni megelőlegezett bizalmukat és együttműködésüket!

A Budapest II. Kerület Önkormányzatának fenntartói döntése szerint létrehozott és működtetett Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvoda

  •   Alapító Okirata,
  •   Szervezeti és Működési Szabályzata,
  •   a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény,
  •   a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

    névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) rendelet,

  •   a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és
  •   a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet

    alapján a
    Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvoda nevelőtestülete az alábbi házirendet alkotja.

    I. Általános információk

    Az óvodai házirend az óvoda törvényes működésének, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósulásának valamint a gyermeki közösségi élet megszervezésének belső szabályozója. A házirendben megfogalmazott szabályok egyaránt vonatkoznak az óvodás gyermekekre, szüleikre, az óvoda valamennyi dolgozójára és az óvodába látogató külső személyekre.

    1. A házirend hatályossága

    A házirend személyi hatálya kiterjed az óvoda minden pedagógusára, illetve valamennyi alkalmazottjára, az intézményben munkát ellátó alkalmazottakra, az intézménybe járó óvodás gyermekekre, szüleikre és az intézménybe látogató külsős személyekre.

    A házirend időbeli hatálya a gyermekek és szüleik vonatkozásában az intézményi gyermeki jogviszony kezdetekor keletkezik és az intézményi gyermeki jogviszony megszűnéséig tart.

    A házirend időbeli hatálya kiterjed a teljes nevelési évre.

    A házirend területi hatálya kiterjed az óvoda egész területére, továbbá kiterjed az óvoda szervezésében, a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó, az óvoda épületén kívüli rendezvényekre, programokra, közlekedésre (kirándulás, séta stb.).

    Azonban az itt alkotott szabályok nem vonatkoznak arra az időszakra, amelyben a gyermekek még, vagy már szülői felügyelet alatt állnak.

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 3. oldal ======================================================================================================

2. Intézményi adatok

Az óvoda jogállása

Az óvoda önálló jogi személy, gazdálkodása tekintetében önállóan működő – a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező – költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó költségvetési szerve: Budapest II. kerületi Polgármesteri Hivatal.

Az óvoda neve: címe:
OM azonosítója: telefonszáma: telefon és -fax: e-mail:

honlap:
Óvodavezető: Óvodavezető helyettes: Gyermekvédelmi felelős: Óvodatitkár:
Óvodai pszichológus: Óvodai logopédus: Védőnő:
Gyermekorvos:

Fenntartó:
Fenntartói szakmai felügyelet:

Címe:
Az óvodavezető fogadónapja:

Az óvodavezető-helyettes fogadónapja: Az óvodatitkár elérhetősége:
Az óvoda gyermekorvosának látogatása: Az óvoda védőnőjének látogatása:

Az óvodai logopédus elérhetősége: Az óvodai pszichológus elérhetősége:

Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvoda 1021 Budapest II., Hűvösvölgyi út 133. 102873
06 1 394 2979
06 1 200 6614
geszt@ecom.hu www.gesztenyeskertovi.hu
Andrásiné Sümegi Szilvia
Balla Mária
Szintay Szilvia
Várkonyi Ildikó
Markó Noémi
Kákonyi Tímea
Cink Magdolna
Dr. Dobó Katalin

Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Budapest II. kerületi Polgármesteri
Hivatal Művelődési Iroda
1024 Budapest, Mechwart liget 1.

minden páros hét hétfőjén 15.00-17.00-ig, illetve előre egyeztetett időpontban
előre egyeztetett időpontban
óvodai telefonszámokon 7.30-15.30-ig kéthavonta, illetve szükség szerint kerületi megállapodás alapján,

illetve szükség szerint hétfő-péntek 8.00-12.00-ig
hétfő délelőtt, csütörtök délután

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 4. oldal ======================================================================================================

3. Az óvodai nyitva tartási és működtetési időszakok

Az óvodai nevelési év időszaka: A tanévi év időszaka:
Az oktatási szünetek időszaka:

Az óvodai napi nyitva tartása: Gyermekek fogadása:

szeptember 1-től követő év augusztus 31-ig. szeptember 1-től követő év június 15-ig.
téli: december 23-tól december 31-ig,
nyári: öt hét, általában július hónapban, a fenntartó által meghatározott időpontban.

hétfőtől – péntekig, 06.00-18.00 óra között 06.30-07.30-ig, az ügyeleti csoportban, 07.30-09.00-ig, a csoportszobákban 15.00-órától folyamatosan.

Gyermekek távozása:
Reggeli és délutáni felügyeleti időszak: reggel: 6.30-07.30-ig.

délután: 17.00-18.00-ig.

Nevelés nélküli munkanapok igénybevételének rendje

A törvényi előírásoknak megfelelően intézményünk az adott nevelési évben öt munkanap erejéig, nevelés nélküli munkanapokat szervezhet, melyeken az arra igényt tartók számára ügyeleti ellátást biztosítunk.
A nevelés nélküli munkanapokat a nevelőtestület szakmai továbbképzésére, valamint az intézmény működésével kapcsolatos tervezési és értékelési feladatok ellátására használjuk fel.

A nevelés nélküli napok időpontjáról az éves munkatervben tájékozódhatnak.
A szülők legkésőbb tíz nappal előbb hirdetmény formájában (faliújság) értesítést napnak.

A nevelés nélküli napokon és a nyári zárás ideje alatt felmerülő rendkívüli ügyeletet elsősorban az Ökumenikus Óvoda vagy a Virág árok utcai óvoda látja el.
A gyermekek óvodában tartózkodásának maximális ideje: napi 10 óra.

4. Az óvodai felvétel, átvétel, óvodai jogviszony létesítésének rendje

Mikor veheti igénybe a gyermek az óvodai ellátást?

A harmadik életév betöltésétől az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig, maximum nyolcéves koráig.
Amikor a gyermek a hetedik életévét betölti, abban az esetben kezdhet újabb óvodai évet, ha a Nevelési Tanácsadó vagy Szakértői Rehabilitációs Bizottság ezt javasolja.

Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy a kerületben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesített, és még van üres óvodai férőhely.

4.1. Óvodába járási kötelezettség

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt) 8. § (2) bekezdése értelmében:

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 5. oldal ======================================================================================================

  •   a gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig a harmadik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától, vagyis szeptember 1-től kezdődően napi négy órát óvodai nevelésben köteles részt venni.
  •   az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló játékos foglalkozások keretében folyik. Az óvodai nevelés a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi (Nkt.8.§.).
  •   A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban a lakhely/tartózkodási hely szerint illetékes óvodába.

    4.2. Az óvodai felvétel eljárásrendje

    Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.

 A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik,

illetve ahol a szülője dolgozik. A felvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvodaköteles gyerek felvételét a kijelölt óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza.

A kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a gyermek felvételét az alábbi esetekben:

a) Ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét, és hátrányos helyzetű.
b) Ha a gyermek a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§.-a

szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére. c) Ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait a köznevelési törvény tartalmazza.

4.3. Óvodai átvétel eljárásrendje

Az óvodai átvételről az óvoda vezetője dönt.

Az óvoda köteles átvenni azt a gyermeket, aki

  1. a)  a törvény szerint köteles óvodába járni,
  2. b)  életvitelszerűen az óvoda a körzetében lakik, illetve hátrányos helyzetű,

c) aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján jogosult

napközbeni ellátásra.

4.4. Az óvodai felvétel időszaka és végrehajtásának óvodai szabályozása

 Az óvodai előjegyzés időszakát a fenntartó határozza meg a tárgyév április 20-a és május 20-a közötti időszakban közlemény/hirdetmény formájában.

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 6. oldal ======================================================================================================

  •   Az előjegyzés után – egyeztetve a többi kerületi óvodával – helyi döntés történik a felvételről, amelynek során elsősorban a lakókörzethez tartozók kerülnek felvételre.
  •   A felvételről vagy az esetleges elutasításról határozatot kap a szülő, amely tartalmazza a jogorvoslat lehetőségét is.
  •   A felvett gyermekek szüleit az óvoda értesíti a beiratkozás és étkezéstérítés megfizetésének időpontjáról.

    A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok

  •   a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
  •   a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa
  •   a gyermek TAJ-kártyája
  •   nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét igazoló okirat

    4.5. Felmentés a kötelező óvodába járás alól

    A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az 5. életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

    A felmentésre irányuló írásos kérelmet az óvoda vezetőjéhez kell benyújtani.

    4.6. Óvodai elhelyezés megszűnése

    Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha:

    1. a)  aszülőírásbanbejelenti,hogygyermekekimarad,abejelentésbenmegjelöltnapon(aszülő

      köteles ezt a tényt írásban az óvodavezetővel közölni)

    2. b)  a gyermeket másik óvoda átvette – az átvétel napján
    3. c)  a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul (10 nap) – kivéve óvodaköteles

      és hátrányos helyzetű gyermek esetében – többet van távol az óvodai foglalkozásokról,

      miután

    4. d)  a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az óvodavezetője az igazolatlan

      mulasztás következményeire

    5. e)  a gyermeket az iskola felvette – a nevelési év utolsó napján
    6. f)  ha a Szakértői Bizottság a gyermek áthelyezéséről döntött.

    II. Az óvodai életrend és az intézmény működésére és viszonyaira vonatkozó szabályozások

1. Az óvodai életrend általános szabályai

Az óvoda, a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatosan az alábbi rendelkezéseket hozza:

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 7. oldal ======================================================================================================

  •   Az óvodai csoportok életére és az intézmény egészére vonatkozó eseményekről az óvoda a csoportok faliújságain tájékoztatást nyújt. Az óvodai alaptevékenységgel és programmal össze nem függő témakörű hírek vagy információk csak az óvodavezető előzetes engedélyével kerülhetnek a faliújságokra.
  •   Az óvodai területen az óvodai szokás- és szabályrendszer megtartása (betartatása) a gyermekek számára a szülő jelenléte esetén is kötelező. E kötelezettség teljesüléséről a szülőnek is gondoskodnia kell.
  •   A gyermekeknek az óvoda területéről történő napközbeni eltávozásához a szülő előzetes, írásbeli engedélye szükséges.
  •   Az óvodához nem tartozó más kiskorú személy csak felnőtt jelenlétében tartózkodhat az óvodában.
  •   Az óvodai helyiségekben és az óvoda területén tilos a dohányzás!
  •   Az óvoda területén és helyiségeiben – az egészségnevelési programban megfogalmazott

    élelmiszerek kivételével – otthonról hozott élelmiszer behozását az óvoda nem támogatja. Ugyanakkor a gyermekek egészségi állapotából eredő, a megszokottól eltérő egyéni étkezési igények kielégítésére az óvoda lehetőséget biztosít. Így az étel-érzékeny gyermekek étkezésére vonatkozó – szakorvosi igazolással alátámasztott – szülői igények alapján, az óvoda ezen ételeket a konyhai beszállítónál megrendeli.

  •   A gyermekek óvodai váltócipőjéről, váltóruházatáról, ágyneműjéről és ezek tisztántartásáról, illetve a gyermekek ápoltságáról a szülőnek kell gondoskodnia.
  •   A gyermekeket csak a szülő előzetes írásos nyilatkozata alapján viheti el más felnőtt az óvodából. Írásos nyilatkozat hiányában a gyermek még a közeli hozzátartozónak sem adható ki.

2. A gyermekek jogai és kötelességei

A gyermekek óvodai életrendje és napirendje a gyermekek életkori sajátosságainak és igényeinek megfelelően kerül kialakításra, kizárólag a gyermekek érdekét szolgálóan tartalmaz korlátokat. Az élet- és napirend részletes ismertetése az óvoda Pedagógiai Programjában, illetve az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában található.

2.1. A gyermeki jogok érvényesülése

  •   A gyermeknek joga, hogy az óvodában biztonságban és egészséges környezetben neveljük, és az óvodai életrendjét – pihenőidő, szabadidő (szabad játék), testmozgási, egyéb sportolási és étkezési lehetőség biztosításával – életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsuk ki.
  •   A gyermekek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk és védelmet biztosítunk számukra a lelki erőszakkal szemben. Egy gyermek sem vethető alá testi fenyítésnek, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
  •   Az óvodai nevelésben kiemelten kell kezelni a gyermek személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát.
  •   Az óvónőnek úgy kell a gyermekek életrendjét kialakítania, hogy – a személyi önkifejezés maximális lehetőségének biztosítása mellett – a gyermekeket másik gyermek vagy a körülmények ne veszélyeztessék.

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 8. oldal ======================================================================================================

 Az óvodai életrend ideje alatt a gyermeki jogok érvényesülésének első számú elősegítője a gyermek óvónője, akinek e feladat teljesítése hivatásbeli kötelezettsége és egyben garancia a gyermeki jogok sérthetetlenségére.

2.2. Az óvodai életrend előírásai a gyermekek számára

Az óvodában minden berendezés, terület és eszközhasználat az óvónő irányítása és útmutatása mellett történhet.

A közösségi helyek és eszközök használata

Az óvodai közösségi helyeket (csoportszobák, gyermekmosdók, öltözők, tornahelyiség, udvarrészek, folyosók és közlekedőterületek) a gyermekek a kialakított szokásrend szerint és időszakban használják. A használat során a gyermekeknek be kell tartaniuk a a közösségi élet alapvető normáit, fokozottan kell ügyelniük a saját és mások testi épségére. Az óvodában található eszközöket, játékokat, felszereléseket, berendezéseket és a környezetükben fellelhető tárgyakat rendeltetésszerűen kell használniuk. A szabadtéri sporteszközök használata csak az arra kijelölt helyen és módon történhet.

Az óvodai területen és az épületen belüli közlekedés

A gyermekek az óvoda bejárati kapuját önállóan nem használhatják. Az öltözőben, a mosdóban, a folyosói és az udvari területeken fokozottan kell figyelnie a közlekedésére. A gyermekek az udvari dísztó környékét csak óvónői kísérettel látogathatják, az utcai kerítés melletti növénysáv határvonalát nem léphetik át.

3. Az óvodások nevelésének, foglalkoztatásának rendje

A tervezett és spontán óvodai foglalkozások alapvetően a délelőtti időszakban zajlanak. Ezért az intézményi napirend betartása és zavartalansága elengedhetetlen feltétele az óvodai fejlesztő foglalkozások és a szakmai szolgáltatások megvalósulásának.

A gyermekek érkezése, távozása

A gyermekek a napirend megtartása érdekében reggel 9.00 óráig érkeznek be az óvodába és legkésőbb 18.00 óráig el kell hagyniuk az intézményt.

Az óvodai foglalkozások rendje

A csoportfoglalkozások rendjét, tartalmát, ütemezését – a helyi óvodai Pedagógiai Program alapján és a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazított tartalmakkal – a csoport óvónői határozzák meg.

Az általános óvodai napirend

06.30-09.00-ig 08.30-09.15-ig 09.00-12.00-ig 11.30-13.00-ig

gyülekező, szabad játék, foglalkozások elindítása,
folyamatos reggeli,
játék, mese, kötött és kötetlen foglalkozások, udvari játék, mozgás ebéd,

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 9. oldal ======================================================================================================

13.00-15.00-ig 15.00-15.30-ig 15.30-18.00-ig

pihenés,
uzsonna,
szabad játék, mese, kötetlen foglalkozások, mozgás, hazamenetel.

A csoportok napirendje és időbeni megosztása – az életkori sajátosságok miatt – egymástól eltérnek.

Az óvodai nevelésen túli foglalkozások rendje

Az óvoda gyermekek fejlesztésével kapcsolatos speciális szülői igények kielégítésére költségtérítéses szolgáltatásokat (pl., idegen nyelvi képzés, néptánc, ovi-focit, stb.) szervezhet. Ezek a szolgáltatások az óvoda helyiségeiben vagy óvodai területen történhetnek, ez alól kivételt képez az ovi-foci, mely az Ökumenikus Óvoda tornatermében történik.

Az óvodai nevelésen túli foglalkozások időszakában a gyermekek felügyeletét és ellátását – a képzést nyújtó szakpedagógus-óvodapedagógus – látják el.

4. Az óvodai életrendhez és neveléshez szoktatás időszakának rendje

A gyermekek egészséges szellemi fejlődése, kiegyensúlyozottsága és mielőbbi beilleszkedése érdekében, a gyermekek óvodába járásának első (az intézményvezető és az adott csoport óvodapedagógusai által meghatározott határnapig tartó) időszakában a gyermeket és gondviselőjét megilletik – az alkalmazott nevelési rendtől eltérően – az alábbi jogosultságok;

  1. a)  a gyermeket a szülő – az óvodapedagógusokkal egyeztetetten – tetszőleges délelőtti időpontban hozhatja az óvodába,
  2. b)  a szülő – az óvodai foglalkozást és nevelést nem zavarva – szükség esetén jelen lehet az adott csoport foglalkozásain és tevékenységein,
  3. c)  a gyermek óvodában tartózkodásának időtartama a minimális napi négy órai bent-tartózkodási időszaknál kevesebb ideig is tarthat,

Az óvodai neveléshez szoktatás időszakában törekedni kell arra, hogy

  •   a gyermek mielőbb beilleszkedjen az adott nevelési csoportba és környezetbe,
  •   a gyermek az óvodában tartózkodás időszakában nyugodtan és megelégedetten viselkedjen,
  •   a gyermek bizalommal legyen a csoporthoz tartozó óvodapedagógusokkal szemben,
  •   a gyermek közelítse/elérje az óvodában általánosan megszokott, 08.00-16.00 óráig terjedő bent

    tartózkodási időtartamot.

5. Az intézménybe behozható tárgyak, eszközök

Az intézmény az óvodai bejáráshoz és a gyermekek közintézményi neveléséhez vagy az óvodai programhoz nem szükséges tárgyaknak, dolgoknak az óvodai helyiségekbe és területre történő behozatalát – mind az óvodába járók és hozzátartozóik, mind a rendezvényi vendégek, mind az alkalmazottak számára általános jelleggel megtiltja, illetve korlátozza. A korlátozás, ill. tiltás alól csak az intézmény vezetője adhat egyedi felmentést.

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 10. oldal ======================================================================================================

Az intézménybe érkezők az általuk – óvodavezetői engedély nélkül – behozott tárgyakért, dolgokért, illetve az ezekből eredő esetleges károkért korlátlanul felelnek függetlenül attól, hogy a behozás tilalmáról értesültek-e vagy sem.

A behozhatóság

Az intézménybe járó gyermekek és hozzátartozóik által az óvodába hozhatóak mindazon ruházatok, felszerelések és tárgyak, amelyek az óvodai nevelési tevékenységhez és programhoz szükségesek, illetve amelyeket az intézményvezető engedélyezett. Egyedi esetben (különösen a gyermekek óvodába szoktatásának időszakában) gyermekek által behozható egy-egy olyan (az óvoda által megítélten, nagy anyagi értékkel nem bíró) játék, amelyhez a gyermek különösen kötődik, vagy amely elősegíti a számára még idegen környezetben történő megmaradást és beilleszkedést, ha a játék behozatalát az adott csoport óvodapedagógusa vagy az intézményvezető nem kifogásolja. Az adott játék óvodába hozatósága nem jelenti automatikusan azt, hogy az a csoportszobába is bevihető. A játékok csoportszobába történő beviteléhez az adott csoport óvodapedagógusa hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

A tiltás

Az intézménybe nem hozhatók be azon dolgok, amelyek behozatalát az óvodavezető megtiltja, vagy amelyek tárgyi anyagi értéke az óvoda által megítélten jelentősnek minősül.
Az óvodába járó gyermekek által az intézménybe nem hozható be semmilyen ékszer (gyűrű, fülbevaló, nyaklánc, karkötő vagy más testékszer) még akkor sem, ha annak testhez való rögzítettsége és balesetmentessége biztonsággal megoldottnak látszik.

Az óvodába behozott – az óvodai neveléshez vagy programhoz nem tartozó – tárgyról a behozó személy (a gyermekek esetében a szülő) az óvodavezető felé (gyermekek esetében a csoport óvodapedagógusa felé is egyaránt) bejelentési kötelezettséggel tartozik. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem jelenti azt, hogy a tárgyról az arra jogosultak engedélyező módon rendelkeztek.

Az óvoda területére behozott idegen dolgokból eredő károkért minden esetben a behozó (gyermek esetében a hozzátartozó) viseli a kárfelelősséget, illetve az esetleges kárból eredő következményeket.

6. A gyermekek testi és szellemi épségét védő, óvó nevelési előírások és eljárások

Az óvodai nyitva tartás alatt az intézmény épületében és területén az alábbi szabályokat, védő és óvó előírásokat kell a gyermekeknek, szüleiknek és az alkalmazottaknak betartani:

  •   Általános előírás: az óvodai épületben és területen meglévő minden eszközt és berendezést rendeltetésszerűen, a gyermekek biztonságát elősegítő módon kell használni, és minden felnőtt kötelezettsége az általa felismert baleseti forrást az óvodavezetőnek haladéktalanul jelezni.
  •   Bejárati kapu: az óvodába érkezéskor és távozáskor minden felnőtt kötelezettsége meggyőződni a kapu biztonságos bezáródásáról.
  •   A gyermek átadása: az óvodába érkezés és a gyermek átöltöztetése után a szülő mindenkor köteles a gyermeket a csoport óvónőjének személyesen átadni, illetve hazamenetelkor (az

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 11. oldal ======================================================================================================

udvaron történő átvétel esetén is) a gyermekkel történő távozását az óvónőnek személyesen

jelezni.

  •   A gyermekre figyelés: az óvodai alkalmazottak kötelezettsége, hogy a rábízott gyermekek a

    látókörükben maradjanak.

  •   Az épület nyílászárói: az óvodai ajtókat és egyéb nyílászárókat úgy kell használni, hogy azok a

    gyermekek testi épségét ne veszélyeztesse.

  •   Eszközhasználat: a gyermekek számára készült berendezések: a gyermekjátékokat, a

    gyermekek által használt étkezési eszközöket, mosdókat, WC-ket és egyéb berendezéseket és

    eszközöket csak az óvodába járó gyermekek használhatják.

  •   Baleset, tűz és bombariadó esetén a tűzriadó tervben meghatározott menekülési útvonalon

    hagyják el a gyerekek és a felnőttek az intézmény épületét. Az intézmény dolgozóira vonatkozó védő – óvó előírásokat az SZMSZ tartalmazza.

2.1. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái

Mikor és miért alkalmazunk jutalmazást: kiemelkedő teljesítmény, jó magaviselet, plusz feladatok vállalása és elvégzése, segítségnyújtás a többieknek stb.

A jutalmazás alapelvei

  •   arányosság elve (a cselekvés mértékével legyen arányos)
  •   értelmezés elve (értelmezni a cselekedet és a korrekció módját – kialakul a tett és a

    következmény közötti összefüggés)

  •   időzítés elve (a tett után közvetlenül, később elhalványul a tett és nem érti a jutalmazást)
  •   következetesség elve
  •   mérsékelt jutalom elve: biztosítani a fokozás lehetőségét (a jutalom fokozása nagyobb hatású,

    mint az állandó nagyságú jutalom)

    A jutalmazás leggyakoribb formái

  •   a dicséret különböző módjai testi vagy szóbeli (simogatás, bíztatás, ösztönzés)
  •   a gyermek pozitív megerősítése
  •   pozitív kiemelés, megerősítés a csoport előtt
  •   a csoport számára kiemelkedő élmények nyújtása, a csoport kedvelt elfoglaltságának

    biztosítása (kirándulás, mesélés, bábozás stb.)

    Tárgyi jutalmazást az óvodában nem alkalmazunk.

2.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Mikor és miért alkalmazunk elmarasztalást: nem megfelelő magaviselet, durva beszéd, társakkal és a felnőttekkel szembeni agresszivitás, játékeszközök, tárgyak nem rendeltetésszerű használata, stb.

A fegyelmezés alapelvei

 arányosság elve (a cselekvés mértékével legyen arányos)

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 12. oldal ======================================================================================================

  •   értelmezés elve (értelmezni a cselekedet és a korrekció módját – kialakul a tett és a következmény közötti összefüggés)
  •   időzítés elve (a tett után közvetlenül, később elhalványul a tett és nem érti a jutalmazást)
  •   következetesség elve
  •   mérsékelt büntetés elve: biztosítani a fokozás lehetőségét (a jutalmazó jellegű viselkedés

    visszavonása nagyobb hatású, mint a büntetés.)

  •   alternativitás elve
  •   feloldás elve

    A fegyelmezés leggyakoribb formái

  •   rosszalló tekintet
  •   szóbeli figyelmeztetés
  •   magyarázat, a tettének megbeszélése
  •   átvezetés más tevékenységbe
  •   tevékenységből való kivonás max. öt percre.

    Óvodánkban tilos bármilyen testi fenyítés, verés, étel vagy levegőztetés megvonása!

7. Az intézményi helyiség-, terület- és eszközök használatának szabályai

Az óvoda épületét és területét – az intézményi feladat-ellátási célból és a jogszabályi előírásokból eredően – alapvetően csak az intézménybe járó gyermekek, az óvónők és az óvodai alkalmazottak, a helyi fejlesztési szolgáltatásokat végzők, valamint – korlátozott módon – a szülők használják. A feladat-ellátási célú használat módjának kereteit, a nemzeti köznevelésről szóló törvény és azt kiegészítő jogszabályi előírások, a fenntartói előírások és a helyi Pedagógiai Program határozzák meg.

A helyiséghasználat különleges előírása

  •   A fokozott közegészségügyi ellenőrzés alá eső óvodai helyiségeket csak az óvodai alkalmazottak használhatják, a szülők és a vendégek részére – a rendezvények esetén is – csak az arra kijelölt mellékhelyiség áll rendelkezésre.
  •   Az óvoda szülői szervezete üléseinek megtartására – előre egyeztetett időpontban – az óvodai nevelői szoba áll rendelkezésre.

Az óvodai oktatási-nevelési eszközöket az arra jogosultak a tevékenységükre vonatkozó szakmai előírások szerint használják.
Az óvodai működéshez kapcsolódó épület- és terület fenntartásához szükséges kiegészítő berendezéseket, eszközöket az adott tevékenységet ellátó óvodai alkalmazottak a saját munkaköri leírásuk és a foglalkozásukra vonatkozó szabályok szerint használják és üzemeltetik.

Az óvodai étkeztetéssel, tisztántartással és az ezekkel összefüggő tevékenységekkel kapcsolatos berendezések, eszközök és tartozékaik használatának rendjéről az intézményi jellegű étkeztetés és tisztántartás módját meghatározó magasabb szintű közegészségügyi előírások és szabályozások, valamint az adott tevékenységet ellátó óvodai alkalmazottak saját munkaköri leírásai és a

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 13. oldal ======================================================================================================

foglalkozásukra vonatkozó szabályok rendelkeznek. E szabályozások megtartásáról – a fenntartói ellenőrzésén túl – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a rendszeres ellenőrzés biztosításával gondoskodik.

8. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok

  •   Az óvodában csak egészséges gyermek tartózkodhat. A beteg vagy lábadozó, gyógyszert szedő gyermek nem vehető be az óvodába, az ilyen gyermek bevételének megtagadása az óvodapedagógus kötelezettsége.
  •   Az óvónőknek – az allergia és a hirtelen felszökő magas láz esetét kivéve – tilos a gyermek számára otthonról behozott gyógyszert beadnia.
  •   A gyermekek részére gyógyszer csak tartós betegség esetén, orvosi javaslat és szakvélemény (pl. asztma) alapján, vagy a szülő által aláírt előzetes nyilatkozat alapján (pl.lázcsillapító) adható be az óvodában.
  •   A gyermek betegsége miatti vagy az előre be nem jelentett három munkanapos hiányzását követően, csak egészséges állapotot tanúsító orvosi igazolással vehető be az óvodába. Az orvosi igazolást a gyermek óvónőjének kell átadni.
  •   Az intézményben balesetet szenvedő vagy hirtelen megbetegedő gyermeket – az eset súlyosságától függően – haladéktalanul el kell látni, illetve a szülőt és/vagy a szakorvost értesíteni kell a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint.
  •   A gyermek fertőző betegsége (skarlát, bárányhimlő, tetvesség stb.) esetén a szülőnek az intézmény felé bejelentési kötelezettsége van. A bejelentett megbetegedést az óvoda jelzi az ÁNTSZ felé.

    9. A gyermekek intézményből való távolmaradása, mulasztása, és ezek igazolása

  •   A gyermeknek az óvodából való távolmaradása okát a szülőnek még a távolmaradás napján be kell jelentenie az óvoda felé.
  •   Az előre bejelentett egyedi távolmaradásokat az óvodavezető engedélyezheti.
  •   Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását a szülőnek igazolnia kell. A

    mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

    1. a szülő előzetesen bejelentette az óvoda felé a távolmaradást,
    2. a gyermek – a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kapott a távolmaradásra,
    3. a gyermek beteg volt és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolta,
    4. a gyermek hatósági intézkedés vagy az óvodavezető által elfogadott egyéb indok miatt nem

      tudott az óvodában megjelenni.

    Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

10. Az étkezési térítési díj befizetésének és lemondásának rendje

Az óvodai életrend (napirend) része a gyermekek óvodai étkeztetésének biztosítása.

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 14. oldal ======================================================================================================

Az étkezéstérítési díj befizetési napjairól az óvoda havonta előre tájékoztatja a szülőket. A kialakított rend szerint a csekkek kiadására az adott hónap közepe táján kerül sor, a befizetési határidő a csekken megjelölt időpontig történik. A csekk helyett banki átutalással is történhet a díjak kiegyenlítése. A határidőn túli befizetést a befizetési bizonylat bemutatásával kell igazolni. A szülő kötelezettsége a díjak befizetése még abban az esetben is, ha a gyermeke hiányzik az óvodából.

Minden szülőnek – beleértve az ingyenesen, kedvezményesen étkező gyermekek szüleit is- bármilyen okból történő hiányzás esetén az étkezésre vonatkozólag lemondási kötelezettsége van. A lemondási kötelezettség a kedvezmény nélkül étkező gyermekek szüleire is teljes jogúlag vonatkozik, hiszen a kedvezmény nélkül étkező gyermekek is kapnak önkormányzati támogatást az étkezésre.

Az étkezés lemondása az óvodatitkár felé történhet:  telefonon,

  •   személyesen, az arra rendszeresített „étkezés lemondási füzetben”,
  •   vagy sms küldésével az alábbi telefonszámon: 06 20 222 1305 (gyermek neve, csoport

    neve, dátum tól-ig megjelölésével)

    A reggel 9 óráig bejelentett lemondás a következő naptól válik érvényessé. A lemondott étkezési napok díjai a következő befizetési időszakban kerülnek jóváírásra.
    Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

    Ingyenes óvodai étkezésre való jogosultság

    Az 1997. évi XXXI. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak alapján ingyenes étkezésre jogosult az óvodai nevelésben részesülő gyermek, ha:

  1. a)  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
  2. b)  tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy

    fogyatékos gyermeket nevelnek,

  3. c)  olyan családban él, amelyben 3 vagy több gyermeket nevelnek,
  4. d)  olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem

    összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval,

    munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130 %-át

  5. e)  nevelésbevették.

Az ingyenes étkezés igénybevételéhez szükséges nyilatkozatok az óvodatitkárnál igényelhetők, melyet kitöltve, aláírva az óvodába kell benyújtani, legkésőbb a térítési díj fizetése napjáig.

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 15. oldal ======================================================================================================

11. A gyermekek nagyobb csoportjai

A szülői munkaközösség a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor a szülői közösség képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

A szülői közösség jogaival és tevékenységével összefüggésben a „gyermekek nagyobb csoportja” fogalmát az óvoda az alábbiak szerint határozza meg;

Az adott problémakör által érintett gyermekek számától függően, az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek nagyobb csoportjának tekintendő

  1. egy-egy óvodai nevelési csoporton belüli kérdések esetében, ha az érintettség nagyobb, mint a

    maximálisan 30 fős gyermeklétszámú csoport tényleges tagjainak több mint 50%-a,

  2. több óvodai nevelési csoportot érintő kérdésekben, ha az érintettség legalább két nevelési csoporton belül nagyobb, mint a maximálisan 30 fős gyermeklétszámú csoportok tényleges

    tagjainak 33%-a,

  3. a hat óvodai nevelési csoportot érintő kérdésekben, ha az érintettség legalább három nevelési

    csoportra fennáll és a személyi érintettség e csoportokban (csoportonként) nagyobb. mint a maximálisan 30 fős gyermeklétszámú csoport tényleges tagjainak 25%-a.

12. A gyermekek nevelésére vonatkozó szülői vélemény-nyilvánítás rendje és formái, tájékoztatások

  •   A szülőknek lehetősége van arra, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka alakításában a megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel, tanácsaikkal segítsék a közös gondolkodást.
  •   Az együttműködés formáit, tartalmát és a szülők tájékoztatását a Pedagógiai Program szabályozza. (Szülői értekezletek, nyílt napok, kerti napok, ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, eseti megbeszélések és munkadélutánok.)
  •   Rendkívüli esetekben a fogadónapokon – vagy előre egyeztetett időpontban – fordulhatnak a szülők az óvónőhöz vagy az óvodavezetőhöz.

    A szülők jogai és kötelességei

    A szülők jogai

  •   A szülő joga a szabad óvodaválasztás.
  •   A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol

    a szülője dolgozik. A felvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvodaköteles gyerek felvételét a kijelölt óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza. A kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a gyermek felvételét az alábbi esetekben:

a) Ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét, és hátrányos helyzetű.

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 16. oldal ======================================================================================================

b) Ha a gyermek a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§.-a szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére.

c) Ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

  •   A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai Programját,

    Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban

    foglaltakról. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

  •   A szülő joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeres és érdemi tájékoztatást, a gyermeke neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. E tájékoztatás teljesítése

    iránti igény nem sértheti a többi gyermek ellátási és felügyeleti biztonságát.

  •   A szülő joga, hogy az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a

    foglalkozásokon.

  •   A szülő kezdeményezheti a szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, s abban tevékenyen

    közreműködhet.

  •   Az óvodai szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a

    pedagógiai munka eredményességét. Az óvodai szülői közösség megállapításairól tájékoztatja az intézmény nevelőtestületét. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői közösség képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.

  •   A szülői közösség önmaga dönt az üléseiről és a beszámolóik elkészítéséről.

    A szülők kötelességei

  •   A szülő kötelessége, hogy – a köznevelési törvény rendelkezése szerint – három éves kortól biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá öt éves kortól tankötelezettségének teljesítését.
  •   A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.
  •   A szülőnek – a gyermeke fejlődésének érdekében – kötelessége, hogy aktív támogatással segítse a – szülői munkaközösség által is elfogadott – helyi óvodai pedagógiai program megvalósulását, az óvodai működéssel kapcsolatos szokás- és szabályrendszer érvényesülését.
  •   A szülő kötelessége, hogy – a köznevelési törvény rendelkezése szerint- három éves kortól biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá öt éves kortól tankötelezettségének teljesítését.
  •   A szülő kötelessége, hogy gyermeke fejlődését figyelemmel kísérje, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyermek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását.
  •   A szülő kötelessége, hogy rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg.
  •   A szülő kötelezettsége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá

    biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusok erre javaslatot tesznek. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző hatósági eljárás keretében kötelezheti a szülőt kötelezettségének betartására.

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 17. oldal ======================================================================================================

  •   A szülő kötelessége, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülő gondosan figyelje a szociális iroda által kiadott határozat lejárati dátumát annak érdekében, hogy a következő határozatot időben be tudja mutatni az ingyenesség folyamatosságának megtartása érdekében.
  •   A szülő kötelessége, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülő gyermeke hiányzása esetén minden esetben mondja le gyermeke étkezését a hiányzott napokra.
  •   A szülőnek kötelezettsége az, hogy tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelő-oktató munka, illetve a gyerekekkel összefüggő tevékenység során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak.

13. Intézményi rendezvények

Az óvoda helyiségeiben és területén – a fenntartói hozzájárulással és/vagy utasítás alapján létrejövő rendezvények megszervezésén túl – alapvetően csak az óvodai neveléssel és programokkal kapcsolatos intézményi rendezvények kerülnek megvalósításra. Az intézményi rendezvények látogatóinak köre az óvodába járó gyermekek hozzátartozóiból, az óvodai alkalmazottakból és a fenntartói és felügyeleti területről meghívott vendégeiből áll. Az óvoda rendezvényei más – idegen – személyek számára zártkörűeknek minősülnek.

Az intézményi rendezvényeken résztvevők az óvoda területén kötelesek a közoktatási-köznevelési intézmények rendjére és működésére vonatkozó szabályokat és előírásokat megtartani. A szabályozások megismertetéséről és megtartásáról a vendégkör, a szülői munkaközösségi szervezetek és az óvoda együttesen kötelesek gondoskodni.

14. Az óvoda biztonságát és működését biztosító egyéb szabályok

  •   Az óvoda épülete és területe vagyonbiztonságát a fenntartó biztosítási szerződés kötésével garantálja. Az intézményt saját riasztórendszer védi.
  •   A gyermekek számára a szülő egyéni balesetbiztosítást köthet.
  •   Az óvodai területre idegenek csak előre bejelentett időben léphetnek be. A bejelentett

    látogatókat (leendő szülők, munkatársak hozzátartozói, fenntartó, szakszolgálatok, hatóságok, karbantartók, felújítók) az intézményi alkalmazottak kísérik az óvodavezetőhöz vagy helyetteséhez.

  •   Az óvoda épületében és területén csak az intézmény vezetője által engedélyezett reklámok kerülhetnek elhelyezésre. Az ingatlanhasznosítás szabályait az erre vonatkozó helyi önkormányzati rendelet tartalmazza.
  •   Tűzriadó és bombariadó esetére vonatkozó menekülési tervet és egyéb szabályokat az intézményi Tűz- és bombariadó terv tartalmazza. E riadóterv alapján kell eljárni a vegyi anyagok miatti veszély és terrorcselekmények esetén is.
  •   Az intézményen belüli általános anyagi felelősséget a munkaköri leírások határozzák meg. Az óvoda minden dolgozójának kötelezettsége az épület állagának, berendezéseinek, eszközeinek és kiegészítő tartozékainak védelme és megóvása. Az intézmény anyagi felelőssége harmadik személyek (szülők, gyermekek) felé csak az intézményi működtetésből eredően jelentkezhet.

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 18. oldal ======================================================================================================

Az óvoda az intézmény területére és épületébe – hozzájárulás nélkül – behozott tárgyakért és értékekért nem vállal felelősséget.

15. Az óvodai életrend egyéb kérdései

A tankötelezettség óvodára vonatkozó szabályai

A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét augusztus 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését.

A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a 6. életévét december 31-ig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31-e után született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

A tankötelezettségre vonatkozó további óvodai szabályok

A gyermek három éves korától az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig, de legkésőbb nyolcadik életévének betöltéséig járhat óvodába.

A gyermek 5 éves korától köteles napi négy órát az óvodában eltölteni, amely négy órát – a gyermek személyiségének fejlesztése és iskolára felkészítő foglalkozások miatt – az óvoda a délelőtti (08.00-13.00 óráig terjedő) időszakban állapítja meg.

A gyermeknek legkésőbb a nyolcadik életéve szerinti naptári évben meg kell kezdenie az iskolai tanulmányait.
A gyermek tankötelezettségéhez szükséges fejlettség megállapítása céljából a jegyző kötelezheti a szülőt és gyermekét a Nevelési Tanácsadó vizsgálatán való megjelenésre.

A vallásgyakorlással összefüggő magatartási szabályok

Az óvoda önkormányzati nevelési-oktatási közintézményként, a vallásgyakorlási szabályok tekintetében semlegesnek tekintendő.

III. A házirend elfogadásának szabályai

  •   A házirendet az óvodavezető készíti el, majd az óvodai nevelőtestület – a szülői közösség (képviselője) véleményezésével – fogadja el.
  •   A házirend felülvizsgálatának rendje: folyamatos, a törvényi változásoknak megfelelően.
  •   Az óvoda a szülői közösségnek a házirend elfogadásával kapcsolatos véleményezési jogának

    gyakorlását biztosítja.

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 19. oldal ======================================================================================================

IV. A házirend nyilvánossága, megismertetése

  •   Az óvoda elfogadott házirendje az óvodába járó gyermekek szülei számára nyilvános. A házirendet az óvodában oly módon kell elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék, így az intézményben a házirend példányai az óvodatitkárság előterében valamint a nevelői szobában kerülnek kifüggesztésre. Erről a szülők a szülői értekezleten szerezhetnek tudomást.
  •   A házirendnek az alkalmazottakkal történő megismertetése és betartatása az óvodavezető feladata.
  •   A házirendnek a szülőkkel történő megismertetése az óvoda és a szülői közösség együttes kötelezettsége.
  •   Az óvodába iratkozó új gyermekek szüleinek a házirend egy példánya átadásra kerül.

V. Záró rendelkezések

A jelen szabályzat 2016.október 01. napjával lép hatályba, ezzel egyidejűleg a korábban keletkezett Házirendek hatályukat veszítik.

Budapest, 2016. szeptember 15.

Készítette:

Andrásiné Sümegi Szilvia óvodavezető

Gesztenyéskert Óvoda Házirend 20. oldal ======================================================================================================

Legitimációs záradék
A házirend elfogadása, jóváhagyása

A szülői képviselet, a Gesztenyéskert Óvoda Házirendjének elfogadásához a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.

Budapest, 2016. szeptember 28.

Machonné Kudar Noémi Dorottya szülői közösség képviselője

A Gesztenyéskert Óvoda nevelőtestülete határozatképes ülésén készült jegyzőkönyvben szereplő 100%-os igen elfogadó határozata alapján 2016. szeptember 29. napján a Gesztenyéskert Óvoda Házirendjét elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselője az alábbiakban hitelesítő aláírásával tanúsítja.

Budapest, 2016. szeptember 29.

Balog Gabriella jegyzőkönyvvezető

Az óvoda Házirendjét, melyet a nevelőtestület – az alkalmazottak egyetértésének figyelembevételével –elfogadott, az intézmény vezetője jóváhagyta.

Budapest, 2016. szeptember 29.

Andrásiné Sümegi Szilvia óvodavezető